Imam Abu Dawud : 161
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا أَبُو الْأَحْوَصِ حَدَّثَنَا سِمَاكٌ عَنْ عِكْرِمَةَ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍ قَالَأَكَلَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَتِفًا ثُمَّ مَسَحَ يَدَهُ بِمِسْحٍ كَانَ تَحْتَهُ ثُمَّ قَامَ فَصَلَّى
[Musaddad] azt mondta nekünk, [Abu Al Ahwash] azt mondta nekünk [Hallgass] [Ikrimától], [Ibn Abbásztól] azt mondta: Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egyszer evett kecskecombhúst, majd megtisztította a kezét az alatta lévő ruhával, majd felállt és imádkozott.
Imam Abu Dawud : 162
حَدَّثَنَا حَفْصُ بْنُ عُمَرَ النَّمَرِيُّ حَدَّثَنَا هَمَّامٌ عَنْ قَتَادَةَ عَنْ يَحْيَى بْنِ يَعْمَرَ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ انْتَهَشَ مِنْ كَتِفٍ ثُمَّ صَلَّى وَلَمْ يَتَوَضَّأْ
Azt mondták nekünk, hogy [Hafsh bin Umar An-Namiri] elmondta nekünk [Hammam]-nak [Qatadah-tól] [Yahya bin Ya'mar-tól] [Ibn Abbas-tól], hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) egyszer megharapta egy kecske combját, majd imádkozott, és előbb nem mosakodott.
Imam Abu Dawud : 163
حَدَّثَنَا إِبْرَاهِيمُ بْنُ الْحَسَنِ الْخَثْعَمِيُّ حَدَّثَنَا حَجَّاجٌ قَالَ ابْنُ جُرَيْجٍ أَخْبَرَنِي مُحَمَّدُ بْنُ الْمُنْكَدِرِ قَالَ سَمِعْتُ جَابِرَ بْنَ عَبْدِ اللَّهِ يَقُولُقَرَّبْتُ لِلنَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ خُبْزًا وَلَحْمًا فَأَكَلَ ثُمَّ دَعَا بِوَضُوءٍ فَتَوَضَّأَ بِهِ ثُمَّ صَلَّى الظُّهْرَ ثُمَّ دَعَا بِفَضْلِ طَعَامِهِ فَأَكَلَ ثُمَّ قَامَ إِلَى الصَّلَاةِ وَلَمْ يَتَوَضَّأْ
[Ibrahim bin Al Hasan Al-Khats'ami] azt mondta nekünk, [Hadzsaj] azt mondta, [Ibn Juraij] azt mondta nekem, [Muhammad bin Al-Munkadir] azt mondta: Egyszer hallottam [Dzsabir bin Abdullah-t] mondani: Egyszer felajánlottam a Prófétának (béke legyen vele) egy darab kenyeret és húst, majd megette. Aztán mosdóvizet kért, majd megmosakodott azzal a vízzel. Ezután elvégezte a dhuhur imát. Aztán kérte a maradék ételét, megette, majd felállt imádkozni mosakodás nélkül.
Imam Abu Dawud : 164
حَدَّثَنَا مُوسَى بْنُ سَهْلٍ أَبُو عِمْرَانَ الرَّمْلِيُّ حَدَّثَنَا عَلِيُّ بْنُ عَيَّاشٍ حَدَّثَنَا شُعَيْبُ بْنُ أَبِي حَمْزَةَ عَنْ مُحَمَّدِ بْنِ الْمُنْكَدِرِ عَنْ جَابِرٍ قَالَكَانَ آخِرَ الْأَمْرَيْنِ مِنْ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ تَرْكُ الْوُضُوءِ مِمَّا غَيَّرَتْ النَّارُقَالَ أَبُو دَاوُد هَذَا اخْتِصَارٌ مِنْ الْحَدِيثِ الْأَوَّلِ
Azt mondta nekünk [Musa bin Sahl Abu 'Imran Ar-Ramli], hogy [Ali bin Ayyasy] azt mondta nekünk [Syu'aib bin Abu Hamzah]-nak [Muhammad bin Al-Munkadir-tól], [Jabir-tól], hogy azt mondta: E két eset vége az, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam nem mosakodott, mert evett valamit, amit tűz érintett. Abu Dawud azt mondta: Ez az első hadísz összefoglalása.
Imam Abu Dawud : 165
حَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ عَمْرِو بْنِ السَّرْحِ حَدَّثَنَا عَبْدُ الْمَلِكِ بْنُ أَبِي كَرِيمَةَ قَالَ ابْنُ السَّرْحِ بْنُ أَبِي كَرِيمَةَ مِنْ خِيَارِ الْمُسْلِمِينَ قَالَ حَدَّثَنِي عُبَيْدُ بْنُ ثُمَامَةَ الْمُرَادِيُّ قَالَقَدِمَ عَلَيْنَا مِصْرَ عَبْدُ اللَّهِ بْنُ الْحَارِثِ بْنِ جَزْءٍ مِنْ أَصْحَابِ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَسَمِعْتُهُ يُحَدِّثُ فِي مَسْجِدِ مِصْرَ قَالَ لَقَدْ رَأَيْتُنِي سَابِعَ سَبْعَةٍ أَوْ سَادِسَ سِتَّةٍ مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي دَارِ رَجُلٍ فَمَرَّ بِلَالٌ فَنَادَاهُ بِالصَّلَاةِ فَخَرَجْنَا فَمَرَرْنَا بِرَجُلٍ وَبُرْمَتُهُ عَلَى النَّارِ فَقَالَ لَهُ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَطَابَتْ بُرْمَتُكَ قَالَ نَعَمْ بِأَبِي أَنْتَ وَأُمِّي فَتَنَاوَلَ مِنْهَا بَضْعَةً فَلَمْ يَزَلْ يَعْلُكُهَا حَتَّى أَحْرَمَ بِالصَّلَاةِ وَأَنَا أَنْظُرُ إِلَيْهِ
Elmondta nekünk [Ahmad bin Amru bin As-Sarj], hogy [Abdul Malik bin Abu Karimah] azt mondta, Ibn As-Sarj; Ibn Abi Karimah és a kiválasztott muszlimok között azt mondta; Miután elmondta nekem [Ubaid bin Tsumamah Al-Muradi], azt mondta; [Abdullah bin Harith bin Jaz`in], a Próféta (béke legyen vele) egyik társa eljött hozzánk Egyiptomba. Hallottam, ahogy a hadíszt mondta az egyiptomi mecsetben – mondta –, egyszer én voltam a hetedik vagy a hatodik személy a Prófétával (béke legyen vele) valakinek a házában, majd Bilál elment mellettünk, és imára szólított fel. Kimentünk, és elmentünk egy férfi mellett, akinek a fazeka a tűzön volt. Ekkor a Rasulullah (béke legyen vele) megkérdezte: „Jó a fazekad?” – Vagyis megfőtt és ehető a hús a fazekadban?” – válaszolta a férfi. Igen, hajlandó vagyok hagyni, hogy apád és anyád váljanak a váltságdíjadért. Aztán elvett tőle egy darab húst – megette –, és tovább rágta, amíg imádkozni nem kezdett, miközben én ránéztem.
Imam Abu Dawud : 166
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا يَحْيَى عَنْ شُعْبَةَ حَدَّثَنِي أَبُو بَكْرِ بْنُ حَفْصٍ عَنْ الْأَغَرِّ عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَ قَالَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ الْوُضُوءُ مِمَّا أَنْضَجَتْ النَّارُ
Azt mondta nekünk [Musaddad], azt mondta nekünk [Yahya] [Syu'bah-tól], azt mondta nekem [Abu Bakr bin Hafsh] [Al Agharr-tól] [Abu Hurairah-tól], azt mondta; Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Mosd meg magad, mielőtt tűzön főtt - sült - ételt eszel”.
Imam Abu Dawud : 167
حَدَّثَنَا مُسْلِمُ بْنُ إِبْرَاهِيمَ حَدَّثَنَا أَبَانُ عَنْ يَحْيَى يَعْنِي ابْنَ أَبِي كَثِيرٍ عَنْ أَبِي سَلَمَةَ أَنَّ أَبَا سُفْيَانَ بْنَ سَعِيدِ بْنِ الْمُغِيرَةِ حَدَّثَهُأَنَّهُ دَخَلَ عَلَى أُمِّ حَبِيبَةَ فَسَقَتْهُ قَدَحًا مِنْ سَوِيقٍ فَدَعَا بِمَاءٍ فَتَمَضْمَضَ فَقَالَتْ يَا ابْنَ أُخْتِي أَلَا تَوَضَّأُ إِنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ تَوَضَّئُوا مِمَّا غَيَّرَتْ النَّارُ أَوْ قَالَ مِمَّا مَسَّتْ النَّارُقَالَ أَبُو دَاوُد فِي حَدِيثِ الزُّهْرِيِّ يَا ابْنَ أَخِي
Azt mondták nekünk, hogy [Muszlim bin Ibrahim] elmondta nekünk [Abannak] [Jahja bin Abu Kathirtól] [Abu Szalamáhtól], hogy [Abu Szufján bin Szaíd bin Al-Mughirah] elmesélte neki, hogy egyszer találkozott [Umm Habibah-val], majd adott neki egy tál lisztet, mire a lány vizet kért, majd gargarizált vele. Umm Habibah így szólt hozzá: Ó, nővérem fia, te nem mosakodsz? Bizony, a Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Mossátok meg magatokat, ha megeszed azt, amit tűz változtatott meg – vagy azt mondta – amit tűz érint.” Abu Dávúd mondta; Az-Zuhri hadíszában ez áll: Ó, testvérem fia.
Imam Abu Dawud : 168
حَدَّثَنَا قُتَيْبَةُ بْنُ سَعِيدٍ حَدَّثَنَا اللَّيْثُ عَنْ عُقَيْلٍ عَنْ الزُّهْرِيِّ عَنْ عُبَيْدِ اللَّهِ بْنِ عَبْدِ اللَّهِ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍأَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ شَرِبَ لَبَنًا فَدَعَا بِمَاءٍ فَتَمَضْمَضَ ثُمَّ قَالَ إِنَّ لَهُ دَسَمًا
Azt mondták nekünk [Qutaibah bin Said], hogy [Al-Laits] ['Uqail]-tól, [Az-Zuhri]-tól, [Ubaidullah bin Abdullah]-tól, [Ibnu Abbas]-tól azt mondta, hogy a Próféta (béke legyen vele) egyszer tejet ivott, majd vizet kért, kiöblítette a száját, és azt mondta: „Valóban, a tej zsírt tartalmaz”.
Imam Abu Dawud : 169
حَدَّثَنَا عُثْمَانُ بْنُ أَبِي شَيْبَةَ عَنْ زَيْدِ بْنِ الْحُبَابِ عَنْ مُطِيعِ بْنِ رَاشِدٍ عَنْ تَوْبَةَ الْعَنْبَرِيِّ أَنَّهُ سَمِعَ أَنَسَ بْنَ مَالِكٍ يَقُولُإِنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ شَرِبَ لَبَنًا فَلَمْ يُمَضْمِضْ وَلَمْ يَتَوَضَّأْ وَصَلَّىقَالَ زَيْدٌ دَلَّنِي شُعْبَةُ عَلَى هَذَا الشَّيْخِ
Azt mondta nekünk [Uszmán bin Abu Szjábah] [Zaid bin Al Hubabtól] [Muthi' bin Rasziidtól] [Taubah Al-'Anbaritól], hogy egyszer hallotta [Anász bin Malikot] ezt mondani: Valójában Rasulullah Szallallahu Alaji Vaszallam egyszer tejet ivott, aztán nem öblítette ki a száját és nem mosakodott, és csak azután imádkozott. Zaid azt mondta: Szjábah mesélt nekem erről a sejkről.
Imam Abu Dawud : 170
حَدَّثَنَا أَبُو تَوْبَةَ الرَّبِيعُ بْنُ نَافِعٍ حَدَّثَنَا ابْنُ الْمُبَارَكِ عَنْ مُحَمَّدِ بْنِ إِسْحَقَ حَدَّثَنِي صَدَقَةُ بْنُ يَسَارٍ عَنْ عَقِيلِ بْنِ جَابِرٍ عَنْ جَابِرٍ قَالَخَرَجْنَا مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَعْنِي فِي غَزْوَةِ ذَاتِ الرِّقَاعِ فَأَصَابَ رَجُلٌ امْرَأَةَ رَجُلٍ مِنْ الْمُشْرِكِينَ فَحَلَفَ أَنْ لَا أَنْتَهِيَ حَتَّى أُهَرِيقَ دَمًا فِي أَصْحَابِ مُحَمَّدٍ فَخَرَجَ يَتْبَعُ أَثَرَ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَنَزَلَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مَنْزِلًا فَقَالَ مَنْ رَجُلٌ يَكْلَؤُنَا فَانْتَدَبَ رَجُلٌ مِنْ الْمُهَاجِرِينَ وَرَجُلٌ مِنْ الْأَنْصَارِ فَقَالَ كُونَا بِفَمِ الشِّعْبِ قَالَ فَلَمَّا خَرَجَ الرَّجُلَانِ إِلَى فَمِ الشِّعْبِ اضْطَجَعَ الْمُهَاجِرِيُّ وَقَامَ الْأَنْصَارِيُّ يُصَلِّ وَأَتَى الرَّجُلُ فَلَمَّا رَأَى شَخْصَهُ عَرِفَ أَنَّهُ رَبِيئَةٌ لِلْقَوْمِ فَرَمَاهُ بِسَهْمٍ فَوَضَعَهُ فِيهِ فَنَزَعَهُ حَتَّى رَمَاهُ بِثَلَاثَةِ أَسْهُمٍ ثُمَّ رَكَعَ وَسَجَدَ ثُمَّ انْتَبَهَ صَاحِبُهُ فَلَمَّا عَرِفَ أَنَّهُمْ قَدْ نَذِرُوا بِهِ هَرَبَ وَلَمَّا رَأَى الْمُهَاجِرِيُّ مَا بِالْأَنْصَارِيِّ مِنْ الدَّمِ قَالَ سُبْحَانَ اللَّهِ أَلَا أَنْبَهْتَنِي أَوَّلَ مَا رَمَى قَالَ كُنْتَ فِي سُورَةٍ أَقْرَؤُهَا فَلَمْ أُحِبَّ أَنْ أَقْطَعَهَا
[Abu Taubah Ar-Rabi' bin Nafi'] rokona velünk [Ibn Al-Mubarak] [Muhammad bin Ishaq] rokona velem [Sadaqah bin Yasar] ['Aqil bin Jabir] rokona velem [Jabir] azt mondta: Egyszer kimentünk Allah Küldöttével (Allah békéje és áldása legyen vele) a Dhat Ar-Riqa' csata napján, és egy muszlim férfi elfogta egy politeista feleségét. Esküt tett, mondván: "Nem hagyom abba a bosszút, amíg Mohamed egyik társának a vérét ki nem ontom." Így a Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) nyomdokaiba lépett. Amikor a Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) megállt egy helyen, azt mondta: "Ki fog minket őrködni?" Erre egy férfi a muhadzsirin és egy férfi az anszár közül odament hozzá. Aztán azt mondta: "Legyetek őrködve mindketten a két domb közötti szakadék szájánál!" Dzsabir azt mondta: „Amikor a két férfi a dombok közötti szakadékhoz ért, a muhadzsirin férfija feküdt – aludt –, míg az anszár férfija állt – imádkozott –, akkor jött a politeista. Amikor a politeista meglátta az anszár férfi alakját, tudta, hogy az anszár férfi a hadsereg úttörője, ezért egy nyilat dobott rá és eltalálta. Erre az anszár férfi kihúzta a nyilat, amíg a politeista három nyíllal el nem lőtte, majd az anszár férfi meghajolt és leborult. Ekkor a barátja – a muhadzsirin – felébredt. Amikor a politeista megtudta, hogy barátai megtudták, elfutott. Amikor a muhadzsirin férfi meglátta az anszár férfi vérben ázott testét, azt mondta: Szubháanallah – Dicsőség Allahnak – miért nem keltettél fel, amikor először lőtt rád?” Azt válaszolta: „Akkor egy szúrát olvastam, de nem szeretem félbeszakítani az olvasást – a végéig –.”
Imam Abu Dawud : 171
حَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ مُحَمَّدِ بْنِ حَنْبَلٍ حَدَّثَنَا عَبْدُ الرَّزَّاقِ حَدَّثَنَا ابْنُ جُرَيْجٍ أَخْبَرَنِي نَافِعٌ حَدَّثَنِي عَبْدُ اللَّهِ بْنُ عُمَرَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ شُغِلَ عَنْهَا لَيْلَةً فَأَخَّرَهَا حَتَّى رَقَدْنَا فِي الْمَسْجِدِ ثُمَّ اسْتَيْقَظْنَا ثُمَّ رَقَدْنَا ثُمَّ اسْتَيْقَظْنَا ثُمَّ رَقَدْنَا ثُمَّ خَرَجَ عَلَيْنَا فَقَالَ لَيْسَ أَحَدٌ يَنْتَظِرُ الصَّلَاةَ غَيْرُكُمْ
Azt mondta nekünk [Ahmad bin Muhammad bin Hanbal], [Abdurrazzaq], [Ibnu Juraij], [Nafi], [Abdullah bin Umar], hogy egy éjjel Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam elfoglalt volt az Isha imával – a háborús előkészületek miatt –, ezért abbahagyta annak végrehajtását, így a mecsetben aludtunk, aztán felébredtünk, majd visszaaludtunk, aztán ő felébredt, majd újra elaludt, aztán kijött elénk, és azt mondta: „Nincs senki, aki várna imára, csak ti.”
Imam Abu Dawud : 172
حَدَّثَنَا شَاذُّ بْنُ فَيَّاضٍ حَدَّثَنَا هِشَامٌ الدَّسْتُوَائِيُّ عَنْ قَتَادَةَ عَنْ أَنَسٍ قَالَكَانَ أَصْحَابُ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَنْتَظِرُونَ الْعِشَاءَ الْآخِرَةَ حَتَّى تَخْفِقَ رُءُوسُهُمْ ثُمَّ يُصَلُّونَ وَلَا يَتَوَضَّئُونَقَالَ أَبُو دَاوُد زَادَ فِيهِ شُعْبَةُ عَنْ قَتَادَةَ قَالَ كُنَّا نَخْفِقُ عَلَى عَهْدِ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَرَوَاهُ ابْنُ أَبِي عَرُوبَةَ عَنْ قَتَادَةَ بِلَفْظٍ آخَرَ
[Syadz bin Fayyadl] elmondta nekünk [Hisyam Ad-Dastuwa`i]-nak [Katadahból] [Anasból]: Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam társai addig vártak az Isha ima végére, amíg a fejük bólintott - álmosak voltak -, aztán imádkoztak és nem végeztek többé mosakodást. Abu Dawud azt mondta; [Syu'bah] hozzátette neki [Katadahból], [Anas] azt mondta: Álmosak voltunk Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam idejében. És [Ibn Abi 'Arubah] narrálta [Katadahból] más megfogalmazással.
Imam Abu Dawud : 173
حَدَّثَنَا مُوسَى بْنُ إِسْمَعِيلَ وَدَاوُدُ بْنُ شَبِيبٍ قَالَا حَدَّثَنَا حَمَّادُ بْنُ سَلَمَةَ عَنْ ثَابِتٍ الْبُنَانِيِّ أَنَّ أَنَسَ بْنَ مَالِكٍ قَالَأُقِيمَتْ صَلَاةُ الْعِشَاءِ فَقَامَ رَجُلٌ فَقَالَ يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّ لِي حَاجَةً فَقَامَ يُنَاجِيهِ حَتَّى نَعَسَ الْقَوْمُ أَوْ بَعْضُ الْقَوْمِ ثُمَّ صَلَّى بِهِمْ وَلَمْ يَذْكُرْ وُضُوءًا
Azt mondta nekünk [Musa bin Isma'il] és [Dawud bin Syabib], hogy mindketten ezt mondták; Azt mondta nekünk [Hammad bin Salamah] [Thabit Al-Bunanitól], hogy [Anas bin Malik] azt mondta: Miután elmondta az Isha ima iqamatját, hirtelen egy férfi felállt és azt mondta: Ó, Allah Küldötte, szükségem van valamire – rád –! Így hát ott állt és beszélgetett vele, amíg a barátai, vagy néhányan közülük el nem aludtak, akkor imádkozott velük. És ő – Thabit Al-Bunani – nem említette a mosakodást – ebben a történetben –.
Imam Abu Dawud : 174
حَدَّثَنَا يَحْيَى بْنُ مَعِينٍ وَهَنَّادُ بْنُ السَّرِيِّ وَعُثْمَانُ بْنُ أَبِي شَيْبَةَ عَنْ عَبْدِ السَّلَامِ بْنِ حَرْبٍ وَهَذَا لَفْظُ حَدِيثِ يَحْيَى عَنْ أَبِي خَالِدٍ الدَّالَانِيِّ عَنْ قَتَادَةَ عَنْ أَبِي الْعَالِيَةِ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَانَ يَسْجُدُ وَيَنَامُ وَيَنْفُخُ ثُمَّ يَقُومُ فَيُصَلِّي وَلَا يَتَوَضَّأُ قَالَ فَقُلْتُ لَهُ صَلَّيْتَ وَلَمْ تَتَوَضَّأْ وَقَدْ نِمْتَ فَقَالَ إِنَّمَا الْوُضُوءُ عَلَى مَنْ نَامَ مُضْطَجِعًا زَادَ عُثْمَانُ وَهَنَّادٌ فَإِنَّهُ إِذَا اضْطَجَعَ اسْتَرْخَتْ مَفَاصِلُهُقَالَ أَبُو دَاوُد قَوْلُهُ الْوُضُوءُ عَلَى مَنْ نَامَ مُضْطَجِعًا هُوَ حَدِيثٌ مُنْكَرٌ لَمْ يَرْوِهِ إِلَّا يَزِيدُ أَبُو خَالِدٍ الدَّالَانِيُّ عَنْ قَتَادَةَ وَرَوَى أَوَّلَهُ جَمَاعَةٌ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍ وَلَمْ يَذْكُرُوا شَيْئًا مِنْ هَذَا وَقَالَ كَانَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مَحْفُوظًا وَقَالَتْ عَائِشَةُ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهَا قَالَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ تَنَامُ عَيْنَايَ وَلَا يَنَامُ قَلْبِي و قَالَ شُعْبَةُ إِنَّمَا سَمِعَ قَتَادَةُ مِنْ أَبِي الْعَالِيَةِ أَرْبَعَةَ أَحَادِيثَ حَدِيثَ يُونُسَ بْنِ مَتَّى وَحَدِيثَ ابْنِ عُمَرَ فِي الصَّلَاةِ وَحَدِيثَ الْقُضَاةُ ثَلَاثَةٌ وَحَدِيثَ ابْنِ عَبَّاسٍ حَدَّثَنِي رِجَالٌ مَرْضِيُّونَ مِنْهُمْ عُمَرُ وَأَرْضَاهُمْ عِنْدِي عُمَرُ قَالَ أَبُو دَاوُد وَذَكَرْتُ حَدِيثَ يَزِيدَ الدَّالَانِيِّ لِأَحْمَدَ بْنِ حَنْبَلٍ فَانْتَهَرَنِي اسْتِعْظَامًا لَهُ وَقَالَ مَا لِيَزِيدَ الدَّالَانِيِّ يُدْخِلُ عَلَى أَصْحَابِ قَتَادَةَ وَلَمْ يَعْبَأْ بِالْحَدِيثِ
[Yahya bin Ma'in], [Hannad bin As Sariy] és [Uthman bin Abu Syaibah] mesélték nekünk [Abdussalam bin Harbtól], és ez Yahya hadíszának a lafazh-ja [Abu Khalid Ad-Dalani]-tól, [Qatadah]-tól, [Abu Al-'Aliyah]-tól, [Ibn Abbastól], hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egyszer leborult és elaludt, és hangot adott ki, majd felkelt imádkozni és többé nem mosakodni. Ő - Ibn Abbas - azt mondta: Szóval megkérdeztem tőle: A király imádkozott és nem mosakodott, pedig aludt. Ezért azt mondta: "Valóban, a mosakodás csak azoknak kötelező, akik fekve alszanak". [Uthman] és [Hannad] hozzátették a lafadl-lal; "Mert amikor fekve alszik, minden ízülete elgyengül". Abu Dawud azt mondta: A fekve alvók mosakodásáról szóló hadísz egy gonosz hadísz, senki sem mesélte el, kivéve Yazid Abu Khalid Ad-Dalani Katadából. Ennek a hadísznak a elejét a Jama'ah mesélte el Ibn Abbásztól, és nem említettek semmit erről a – fekve alvók mosakodásáról –, és azt mondta: Szallallahu Alaihi Wasallam Próféta (béke legyen vele) megmenekült – alvásától – szívéből. És Aiszja Radliallahu Anha azt mondta: Szallallahu Alaihi Wasallam Próféta azt mondta: „A szemem alszik, de a szívem nem.” Suba azt mondta: Valójában Katadah mindössze négy hadíszt hallott Abu Al Alijától, nevezetesen: Júnusz bin Matta hadíszát, Ibn Umar hadíszát az imáról, a hadíszt arról az állításról, hogy három bírák csoportja van, és Ibn Abbász hadíszát, aki mesélt nekem az áldott emberekről, köztük Umarról is, és aki véleményem szerint a nála áldottabb, az Umar. Abu Dawud azt mondta: Egyszer megemlítettem Yazid Ad-Dalani hadíszát Ahmad bin Hanbalnak, mire ő határozottan figyelmeztetett, mivel tagadta ezt a történelmet, és azt mondta: Mi köze Yazid Ad-Dalaninak ahhoz, hogy elmondja Katadah barátainak, amit nem jelentettek? Őt – Ahmadot – nem érdekelte a hadísz.
Imam Abu Dawud : 175
حَدَّثَنَا حَيْوَةُ بْنُ شُرَيْحٍ الْحِمْصِيُّ فِي آخَرِينَ قَالُوا حَدَّثَنَا بَقِيَّةُ عَنْ الْوَضِينِ بْنِ عَطَاءٍ عَنْ مَحْفُوظِ بْنِ عَلْقَمَةَ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ عَائِذٍ عَنْ عَلِيِّ بْنِ أَبِي طَالِبٍ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ قَالَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وِكَاءُ السَّهِ الْعَيْنَانِ فَمَنْ نَامَ فَلْيَتَوَضَّأْ
[Haiwah bin Shuraih Al Himshi] azt mondta nekünk… [Baqiyyah] azt mondta nekünk [Al-Wadlin bin Ata]-tól, [Mahfuzh bin Alqamah-tól], [Abdurrahman bin 'A`idh-től], [Ali bin Abu Talib-tól] azt mondta: Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) azt mondta: „A fenék a két szem, tehát aki alszik, mosakodjon meg.”
Imam Abu Dawud : 176
حَدَّثَنَا هَنَّادُ بْنُ السَّرِيِّ وَإِبْرَاهِيمُ بْنُ أَبِي مُعَاوِيَةَ عَنْ أَبِي مُعَاوِيَةَ ح و حَدَّثَنَا عُثْمَانُ بْنُ أَبِي شَيْبَةَ حَدَّثَنِي شَرِيكٌ وَجَرِيرٌ وَابْنُ إِدْرِيسَ عَنْ الْأَعْمَشِ عَنْ شَقِيقٍ قَالَ قَالَ عَبْدُ اللَّهِكُنَّا لَا نَتَوَضَّأُ مِنْ مَوْطِئٍ وَلَا نَكُفُّ شَعْرًا وَلَا ثَوْبًاقَالَ أَبُو دَاوُد قَالَ إِبْرَاهِيمُ بْنُ أَبِي مُعَاوِيَةَ فِيهِ عَنْ الْأَعْمَشِ عَنْ شَقِيقٍ عَنْ مَسْرُوقٍ أَوْ حَدَّثَهُ عَنْهُ قَالَ قَالَ عَبْدُ اللَّهِ وَقَالَ هَنَّادٌ عَنْ شَقِيقٍ أَوْ حَدَّثَهُ عَنْهُ
Elmondta nekünk [Hannad bin As-Sary] és [Ibrahim bin Abu Muawiyah] [Abu Muawiyah-tól]. És miután elmondta nekünk [Uthman bin Abu Syaibah], azt mondta nekem [Syariknak], [Jarirnak] és [Ibn Idrisnek] [Al Amasy-ból] [Syaqiq-ból], azt mondta; [Abdullah] azt mondta: Nem mosakodunk újra, ha a lábunk -porra- lép-, és nem távolítjuk el a hajunkat vagy a ruhánkat - nem hagyjuk el őket leboruláskor-. Abu Daud mondta; azt mondta neki [Ibrahim bin Abu Muawiyah], [Al Amasy-tól] [Syaqiq-tól] [Masruq-tól], vagy ő mondta neki, azt mondta; mondta [Abdullah], és azt mondta [Hannad] [Shaqiq-tól], vagy ő mondta neki tőle.
Imam Abu Dawud : 177
حَدَّثَنَا عُثْمَانُ بْنُ أَبِي شَيْبَةَ حَدَّثَنَا جَرِيرُ بْنُ عَبْدِ الْحَمِيدِ عَنْ عَاصِمٍ الْأَحْوَلِ عَنْ عِيسَى بْنِ حِطَّانَ عَنْ مُسْلِمِ بْنِ سَلَّامٍ عَنْ عَلِيِّ بْنِ طَلْقٍ قَالَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ إِذَا فَسَا أَحَدُكُمْ فِي الصَّلَاةِ فَلْيَنْصَرِفْ فَلْيَتَوَضَّأْ وَلْيُعِدْ الصَّلَاةَ
Azt mondta nekünk [Uszmán bin Abu Szjájba], hogy [Džarír bin Abdul Hamid] azt mondta [Ashim Al Ahwaltól], [Isa bin Hiththantól], [Muszlim bin Sallamtól], [Ali bin Thalqtól], hogy azt mondta; Rasulullah Szallallahu Alaihi Vasallam azt mondta: „Ha valaki közületek ima közben levegőt vesz, akkor mosakodjon meg, és ismételje meg az imát.”
Imam Abu Dawud : 178
حَدَّثَنَا قُتَيْبَةُ بْنُ سَعِيدٍ حَدَّثَنَا عَبِيدَةُ بْنُ حُمَيْدٍ الْحَذَّاءُ عَنْ الرَّكِينِ بْنِ الرَّبِيعِ عَنْ حُصَيْنِ بْنِ قَبِيصَةَ عَنْ عَلِيٍّ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ قَالَكُنْتُ رَجُلًا مَذَّاءً فَجَعَلْتُ أَغْتَسِلُ حَتَّى تَشَقَّقَ ظَهْرِي فَذَكَرْتُ ذَلِكَ لِلنَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَوْ ذُكِرَ لَهُ فَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لَا تَفْعَلْ إِذَا رَأَيْتَ الْمَذْيَ فَاغْسِلْ ذَكَرَكَ وَتَوَضَّأْ وُضُوءَكَ لِلصَّلَاةِ فَإِذَا فَضَخْتَ الْمَاءَ فَاغْتَسِلْ
[Qutaibah bin Said] azt mondta nekünk ['Abidah bin Humaid Al Hadzza`]-nak [Ar-Rakin bin Ar-Rabi'-tól] [Hushain bin Qabishah-tól] [Ali Radliallahu Anhu-tól] azt mondta: Én gyakran járok madzi-zni, ezért mindig zuhanyozom, ezért úgy érzem, mintha szétrobbanna a hátam. Ezért ezt közvetítettem a Prófétának (béke legyen vele) vagy továbbítottam neki. Tehát a Rasulullah (béke legyen vele) azt mondta: „Ne tegyétek ezt, ha madzi-t látsz, akkor mossátok meg a nemi szerveteket, majd végezzetek mosakodást, ahogyan imádkozáskor is végzetek. Amikor ejakuláltok, akkor zuhanyozzatok!”
Imam Abu Dawud : 179
حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ عَنْ مَالِكٍ عَنْ أَبِي النَّضْرِ عَنْ سُلَيْمَانَ بْنِ يَسَارٍ عَنْ الْمِقْدَادِ بْنِ الْأَسْوَدِأَنَّ عَلِيَّ بْنَ أَبِي طَالِبٍ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ أَمَرَهُ أَنْ يَسْأَلَ لَهُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عَنْ الرَّجُلِ إِذَا دَنَا مِنْ أَهْلِهِ فَخَرَجَ مِنْهُ الْمَذْيُ مَاذَا عَلَيْهِ فَإِنَّ عِنْدِي ابْنَتَهُ وَأَنَا أَسْتَحْيِي أَنْ أَسْأَلَهُ قَالَ الْمِقْدَادُ فَسَأَلْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عَنْ ذَلِكَ فَقَالَ إِذَا وَجَدَ أَحَدُكُمْ ذَلِكَ فَلْيَنْضَحْ فَرْجَهُ وَلْيَتَوَضَّأْ وُضُوءَهُ لِلصَّلَاةِحَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ يُونُسَ حَدَّثَنَا زُهَيْرٌ عَنْ هِشَامِ بْنِ عُرْوَةَ عَنْ عُرْوَةَ أَنَّ عَلِيَّ بْنَ أَبِي طَالِبٍ قَالَ لِلْمِقْدَادِ وَذَكَرَ نَحْوَ هَذَا قَالَ فَسَأَلَهُ الْمِقْدَادُ فَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لِيَغْسِلْ ذَكَرَهُ وَأُنْثَيَيْهِ قَالَ أَبُو دَاوُد وَرَوَاهُ الثَّوْرِيُّ وَجَمَاعَةٌ عَنْ هِشَامٍ عَنْ أَبِيهِ عَنْ الْمِقْدَادِ عَنْ عَلِيٍّ عَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ الْقَعْنَبِيُّ قَالَ حَدَّثَنَا أَبِي عَنْ هِشَامِ بْنِ عُرْوَةَ عَنْ أَبِيهِ عَنْ حَدِيثٍ حَدَّثَهُ عَنْ عَلِيِّ بْنِ أَبِي طَالِبٍ قَالَ قُلْتُ لِلْمِقْدَادِ فَذَكَرَ مَعْنَاهُ قَالَ أَبُو دَاوُد وَرَوَاهُ الْمُفَضَّلُ بْنُ فَضَالَةَ وَجَمَاعَةٌ وَالثَّوْرِيُّ وَابْنُ عُيَيْنَةَ عَنْ هِشَامٍ عَنْ أَبِيهِ عَنْ عَلِيِّ بْنِ أَبِي طَالِبٍ وَرَوَاهُ ابْنُ إِسْحَقَ عَنْ هِشَامِ بْنِ عُرْوَةَ عَنْ أَبِيهِ عَنْ الْمِقْدَادِ عَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لَمْ يَذْكُرْ أُنْثَيَيْهِ
Elmondtuk [Abdullah bin Maslamah]-nak [Malik]-tól [Abu An-Nadlr]-tól [Sulaiman bin Yasar]-tól [Al-Miqdad bin Al Aswad]-tól, hogy [Ali bin Abu Talib Radliallahu Anhu] egyszer azt mondta neki, hogy kérdezze meg Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamot egy férfiról, aki odament a feleségéhez, majd előjött a madzija. Mit tegyen – zuhanyozzon le, vagy csak mosakodjon –? Mivel a feleségem a lánya, zavarban voltam, hogy – közvetlenül – megkérdezzem tőle. Miqdad azt mondta: „Így hát megkérdeztem Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamot erről.” Akkor Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Amikor valamelyikőtöknél ez a madzi előfordul, akkor mossa meg a nemi szervét, és végezzen mosakodást, miközben imádkozik.” [Ahmad bin Yunus] azt mondta nekünk [Zuhair]-nak [Hisyam bin 'Urwah-tól] [Urwah-tól], hogy [Ali bin Abu Talib Radliallahu Anhu] egyszer azt mondta [Al-Miqdadnak], hogy említett egy ilyen lafazh-t, azt mondta; Szóval Miqdad megkérdezte erről, majd Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: "Mosd meg a nemi szervét és a két heréjét". Abu Dawud azt mondta; És [Ats-Tsauri] és Jama'ah narrálta [Hisyam-tól] [az apjától] [Al-Miqdad-tól] [Ali-tól] a Prófétától, sallallaahu alaihi Wasallam-tól. Elmondta nekünk [Abdullah bin Maslamah Al-Qa'nabi] azt mondta; Miután elmesélte nekünk [apámnak] [Hisyam bin 'Urwah-tól] [apjától] egy hadíszból, amit [Ali bin Abu Talibtól] mondott el, azt mondta: Egyszer azt mondtam [Al-Miqdadnak], akkor ő megemlítette a hadísz jelentését. Abu Dawud azt mondta: És ezt [Al-Mufadldlal bin Fadlalah], Jama'ah, [Ats-Tsauri] és [Ibn 'Uyainah] mesélte el [Hisham]-tól [apjától] [Ali bin Abu Talib-tól]. És ezt [Ibn Ishaq] mesélte el [Hisyam bin 'Urwah-tól] [apjától] [Al-Miqdad-tól] a Prófétától (béke legyen vele), nem említette a két nemi szervét.
Imam Abu Dawud : 180
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا إِسْمَعِيلُ يَعْنِي ابْنَ إِبْرَاهِيمَ أَخْبَرَنَا مُحَمَّدُ بْنُ إِسْحَقَ حَدَّثَنِي سَعِيدُ بْنُ عُبَيْدِ بْنِ السَّبَّاقِ عَنْ أَبِيهِ عَنْ سَهْلِ بْنِ حُنَيْفٍ قَالَكُنْتُ أَلْقَى مِنْ الْمَذْيِ شِدَّةً وَكُنْتُ أُكْثِرُ مِنْ الِاغْتِسَالِ فَسَأَلْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عَنْ ذَلِكَ فَقَالَ إِنَّمَا يُجْزِيكَ مِنْ ذَلِكَ الْوُضُوءُ قُلْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ فَكَيْفَ بِمَا يُصِيبُ ثَوْبِي مِنْهُ قَالَ يَكْفِيكَ بِأَنْ تَأْخُذَ كَفًّا مِنْ مَاءٍ فَتَنْضَحَ بِهَا مِنْ ثَوْبِكَ حَيْثُ تَرَى أَنَّهُ أَصَابَهُ
[Musaddad] azt mondta nekünk, [Iszmáil bin Ibrahim] azt mondta nekünk, [Muhammad bin Iszák] azt mondta nekem [Szaíd bin Ubaid bin Asz-Szabbaq] [apjától], [Szahl bin Hunáiftól] azt mondta: Mindig leveszem a madzit, ezért mindig zuhanyozom. Szóval megkérdeztem erről a Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamot. Azt válaszolta: „Valóban, elég, ha abból mosakodsz.” Újra megkérdeztem: „Ó, Allah Küldötte, akkor mi van a madzival, aki megérintette a ruhámat?” Azt válaszolta: „Csak vegyél vizet a tenyeredbe, majd hintsd meg vele a ruhádnak azt a részét, amelyről tudod, hogy a madzi érintette.”