Imam Abu Dawud : 281
حَدَّثَنَا عَمْرُو بْنُ عَوْنٍ أَخْبَرَنَا خَالِدٌ الْوَاسِطِيُّ عَنْ خَالِدٍ الْحَذَّاءِ عَنْ أَبِي قِلَابَةَ ح حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ أَخْبَرَنَا خَالِدٌ يَعْنِي ابْنَ عَبْدِ اللَّهِ الْوَاسِطِيَّ عَنْ خَالِدٍ الْحَذَّاءِ عَنْ أَبِي قِلَابَةَ عَنْ عَمْرِو بْنِ بُجْدَانَ عَنْ أَبِي ذَرٍّ قَالَاجْتَمَعَتْ غُنَيْمَةٌ عِنْدَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ يَا أَبَا ذَرٍّ ابْدُ فِيهَا فَبَدَوْتُ إِلَى الرَّبَذَةِ فَكَانَتْ تُصِيبُنِي الْجَنَابَةُ فَأَمْكُثُ الْخَمْسَ وَالسِّتَّ فَأَتَيْتُ النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ أَبُو ذَرٍّ فَسَكَتُّ فَقَالَ ثَكِلَتْكَ أُمُّكَ أَبَا ذَرٍّ لِأُمِّكَ الْوَيْلُ فَدَعَا لِي بِجَارِيَةٍ سَوْدَاءَ فَجَاءَتْ بِعُسٍّ فِيهِ مَاءٌ فَسَتَرَتْنِي بِثَوْبٍ وَاسْتَتَرْتُ بِالرَّاحِلَةِ وَاغْتَسَلْتُ فَكَأَنِّي أَلْقَيْتُ عَنِّي جَبَلًا فَقَالَ الصَّعِيدُ الطَّيِّبُ وَضُوءُ الْمُسْلِمِ وَلَوْ إِلَى عَشْرِ سِنِينَ فَإِذَا وَجَدْتَ الْمَاءَ فَأَمِسَّهُ جِلْدَكَ فَإِنَّ ذَلِكَ خَيْرٌ وَقَالَ مُسَدَّدٌ غُنَيْمَةٌ مِنْ الصَّدَقَةِقَالَ أَبُو دَاوُد وَحَدِيثُ عَمْرٍو أَتَمُّ
[Amru bin Aun] elmondta nekünk [Khalid Al-Wasithit] [Khalid Al-Hadzdza`-tól], [Abu Qilabah] Al-Hadísztól. És miután elmondta nekünk [Musaddad] elmondta nekünk [Khalid bin Abdullah Al-Wasithit] [Khalid Al-Hadzdza`-tól], [Abu Qilabah-tól], [Amru bin Bujdan-tól], [Abu Dzarr-tól], azt mondta: Több alamizsnát adó kecskét gyűjtött össze Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam, majd azt mondta: Ó, Abu Dzarr, küldd el őt a beduin faluba. Aztán elküldtem Rabadzah-ba. Aztán dzsunub lettem, így öt vagy hat napot töltöttem imádkozva anélkül, hogy megtisztítottam volna magam. Aztán elmentem a Prófétához (sallallaahu alaihi wasallam). Azt mondta: „Ó, Abu Dzarr!” De én hallgattam. Így szólt: „Hús, ó, Abu Dzarr!” Aztán odahívott egy fekete rabszolganőt, aki egy vízzel teli lavórral jött, majd betakart engem egy kendővel, én pedig betakartam magam egy tevével, majd megfürödtem, mintha egy hegy földjét dobtam volna le magamról – mivel hét napja nem tisztultam meg vízzel –. Aztán azt mondta: „A Szentföld a muszlim mosdóeszköze, még akkor is, ha tíz évig nem talál vizet. Amikor vizet találsz, akkor mosakodj le és fürödj meg, mert az jobb neked.” Musaddad azt mondta: „Néhányan kecskéket alamizsnáznak.” Abu Dawud azt mondta: „Amru hadísza tökéletesebb.”
Imam Abu Dawud : 282
حَدَّثَنَا مُوسَى بْنُ إِسْمَعِيلَ أَخْبَرَنَا حَمَّادٌ عَنْ أَيُّوبَ عَنْ أَبِي قِلَابَةَ عَنْ رَجُلٍ مِنْ بَنِي عَامِرٍ قَالَدَخَلْتُ فِي الْإِسْلَامِ فَأَهَمَّنِي دِينِي فَأَتَيْتُ أَبَا ذَرٍّ فَقَالَ أَبُو ذَرٍّ إِنِّي اجْتَوَيْتُ الْمَدِينَةَ فَأَمَرَ لِي رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بِذَوْدٍ وَبِغَنَمٍ فَقَالَ لِي اشْرَبْ مِنْ أَلْبَانِهَا قَالَ حَمَّادٌ وَأَشُكُّ فِي أَبْوَالِهَا هَذَا قَوْلُ حَمَّادٍ فَقَالَ أَبُو ذَرٍّ فَكُنْتُ أَعْزُبُ عَنْ الْمَاءِ وَمَعِي أَهْلِي فَتُصِيبُنِي الْجَنَابَةُ فَأُصَلِّي بِغَيْرِ طَهُورٍ فَأَتَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بِنِصْفِ النَّهَارِ وَهُوَ فِي رَهْطٍ مِنْ أَصْحَابِهِ وَهُوَ فِي ظِلِّ الْمَسْجِدِ فَقَالَ أَبُو ذَرٍّ فَقُلْتُ نَعَمْ هَلَكْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ قَالَ وَمَا أَهْلَكَكَ قُلْتُ إِنِّي كُنْتُ أَعْزُبُ عَنْ الْمَاءِ وَمَعِي أَهْلِي فَتُصِيبُنِي الْجَنَابَةُ فَأُصَلِّي بِغَيْرِ طُهُورٍ فَأَمَرَ لِي رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بِمَاءٍ فَجَاءَتْ بِهِ جَارِيَةٌ سَوْدَاءُ بِعُسٍّ يَتَخَضْخَضُ مَا هُوَ بِمَلْآنَ فَتَسَتَّرْتُ إِلَى بَعِيرِي فَاغْتَسَلْتُ ثُمَّ جِئْتُ فَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَا أَبَا ذَرٍّ إِنَّ الصَّعِيدَ الطَّيِّبَ طَهُورٌ وَإِنْ لَمْ تَجِدْ الْمَاءَ إِلَى عَشْرِ سِنِينَ فَإِذَا وَجَدْتَ الْمَاءَ فَأَمِسَّهُ جِلْدَكَقَالَ أَبُو دَاوُد رَوَاهُ حَمَّادُ بْنُ زَيْدٍ عَنْ أَيُّوبَ لَمْ يَذْكُرْ أَبْوَالَهَا قَالَ أَبُو دَاوُد هَذَا لَيْسَ بِصَحِيحٍ وَلَيْسَ فِي أَبْوَالِهَا إِلَّا حَدِيثُ أَنَسٍ تَفَرَّدَ بِهِ أَهْلُ الْبَصْرَةِ
[Musa bin Isma'il] azt mondta nekünk [Hammad]-tól [Ayyubtól] [Abu Qilabah-tól] [Egy férfitól Banu Amirből], hogy azt mondta: Áttértem az iszlámra, de szomorú voltam, mert nem ismertem a vallás saríáját, ezért Abu Dzarr-hoz mentem. [Abu Dzarr] azt mondta: Valójában nem szeretem Medinát. Tehát Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam megparancsolta, hogy legeltessem a tevéket és a kecskéket, és azt mondta: „Igyam meg a tejüket.” Hammad azt mondta: „Kétségeim vannak a vizelettel kapcsolatban, és ezek Hammad szavai.” Abu Dzarr azt mondta: „Abban az időben nem kaptam vizet, és a feleségemmel voltam, aztán dzsunub voltam, ezért mosakodás nélkül imádkoztam.” Aztán délután közepén elmentem Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-hoz, és akkoriban ő a barátaival volt a mecset árnyékában. Azt mondta: „Te vagy Abu Dzarr?” – válaszoltam; Igen, bajban vagyok, ó, Allah Küldötte. Megkérdezte: Mi tesz téged nyomorulttá? Azt válaszoltam: Nem volt vizem, és a feleségemmel voltam, aztán dzsunub voltam, majd imádkoztam anélkül, hogy megtisztítottam volna magam. Így a Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam megparancsolta valakinek, hogy hozzon nekem vizet, majd egy fekete női rabszolga jött egy lavórral, ami megmozdult, mert tele volt vízzel, de nem volt tele. Aztán betakaróztam a tevémre, majd zuhanyoztam, aztán visszatértem Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamhoz, aki azt mondta: „Ó, Abu Dzarr, valóban, a tiszta föld a megtisztulás eszköze, még akkor is, ha tíz éve nem találtál vizet. Amikor vizet találsz, akkor kend be a bőrödre - fürödj és mosakodj - vele.” Abu Dawud mondta: [Hammad bin Zaid] narrálta [Ayyubtól] anélkül, hogy megemlítette volna a vizeletét. Abu Dawud mondta: Ez nem hiteles, és a vizeletéről nincs említés, kivéve Anasz hadíszában, amelyet a Basra szakértő egyedül mesélt el.
Imam Abu Dawud : 283
حَدَّثَنَا ابْنُ الْمُثَنَّى أَخْبَرَنَا وَهْبُ بْنُ جَرِيرٍ أَخْبَرَنَا أَبِي قَالَ سَمِعْتُ يَحْيَى بْنَ أَيُّوبَ يُحَدِّثُ عَنْ يَزِيدَ بْنِ أَبِي حَبِيبٍ عَنْ عِمْرَانَ بْنِ أَبِي أَنَسٍ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ جُبَيْرٍ الْمِصْرِيِّ عَنْ عَمْرِو بْنِ الْعَاصِ قَالَاحْتَلَمْتُ فِي لَيْلَةٍ بَارِدَةٍ فِي غَزْوَةِ ذَاتِ السُّلَاسِلِ فَأَشْفَقْتُ إِنْ اغْتَسَلْتُ أَنْ أَهْلِكَ فَتَيَمَّمْتُ ثُمَّ صَلَّيْتُ بِأَصْحَابِي الصُّبْحَ فَذَكَرُوا ذَلِكَ لِلنَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ يَا عَمْرُو صَلَّيْتَ بِأَصْحَابِكَ وَأَنْتَ جُنُبٌ فَأَخْبَرْتُهُ بِالَّذِي مَنَعَنِي مِنْ الِاغْتِسَالِ وَقُلْتُ إِنِّي سَمِعْتُ اللَّهَ يَقُولُ{ وَلَا تَقْتُلُوا أَنْفُسَكُمْ إِنَّ اللَّهَ كَانَ بِكُمْ رَحِيمًا }فَضَحِكَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَلَمْ يَقُلْ شَيْئًاقَالَ أَبُو دَاوُد عَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنُ جُبَيْرٍ مِصْرِيٌّ مَوْلَى خَارِجَةَ بْنِ حُذَافَةَ وَلَيْسَ هُوَ ابْنُ جُبَيْرِ بْنِ نُفَيْرٍ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ سَلَمَةَ الْمُرَادِيُّ أَخْبَرَنَا ابْنُ وَهْبٍ عَنْ ابْنِ لَهِيعَةَ وَعَمْرِو بْنِ الْحَارِثِ عَنْ يَزِيدَ بْنِ أَبِي حَبِيبٍ عَنْ عِمْرَانَ بْنِ أَبِي أَنَسٍ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ جُبَيْرٍ عَنْ أَبِي قَيْسٍ مَوْلَى عَمْرِو بْنِ الْعَاصِ أَنَّ عَمْرَو بْنَ الْعَاصِ كَانَ عَلَى سَرِيَّةٍ وَذَكَرَ الْحَدِيثَ نَحْوَهُ قَالَ فَغَسَلَ مَغَابِنَهُ وَتَوَضَّأَ وُضُوءَهُ لِلصَّلَاةِ ثُمَّ صَلَّى بِهِمْ فَذَكَرَ نَحْوَهُ وَلَمْ يَذْكُرْ التَّيَمُّمَ قَالَ أَبُو دَاوُد وَرَوَى هَذِهِ الْقِصَّةَ عَنْ الْأَوْزَاعِيِّ عَنْ حَسَّانَ بْنِ عَطِيَّةَ قَالَ فِيهِ فَتَيَمَّمَ
[Ibn Al-Mutsanna] elmondta nekünk, [Wahb bin Jarir] elmondta nekünk, [az apám] azt mondta; Hallottam, hogy [Yahya bin Ayyub] egy hadíszt mesélt [Yazid bin Abi Habibtól], [Imran bin Abi Anastól], [Abdurrahman bin Jubair Al-Mishritől], [Amru bin Al-'Ashtól], azt mondta: Egyszer egy éjszakán nedves álmom volt, olyan hideg volt a dzatus salasil háború alatt, hogy féltem, meghalok, ha zuhanyozok. Aztán elmondtam a tayammumot, majd a fajr imát a barátaimmal. Aztán jelentették ezt a Prófétának (béke legyen vele), aki azt mondta: „Ó, Amru, imádkozol a társaiddal dzsunub állapotban?” Elmondtam neki, mi akadályozott meg a fürdésben, és azt mondtam: „Valóban, egyszer hallottam Allahot azt mondani: »És ne öljétek meg magatokat, Allah bizony a legirgalmasabb hozzátok.«” -QS. ANnisa'; 29-, Tehát Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam nevetett és nem szólt semmit. Abu Dawud azt mondta: Abdurrahman bin Jubair Al-Mishri Kharijah bin Hudzafah korábbi barátja, és ő nem Jubair bin Nufair. [Muhammad bin Salamah Al-Muradi] azt mondta nekünk [Ibn Wahb]-nak [Ibn Lahi'ah-tól] és [Amr bin Al-Harith]-nak [Yazid bin Abi Habib-tól] [Imran bin Abi Anas-tól] [Abdurrahman bin Jubair-tól] [Abu Qais-tól, Amr bin Al-'As korábbi rabszolgájától], hogy [Amr bin Al-'As] egy háborúba küldték, amelyben Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) nem vett részt. Aztán megemlített egy, a fentihez hasonló hadíszt. Megemlítette; Megmosta teste redőit, megmosdatta magát, majd imádkozott velük, majd megemlítette a tayammumot anélkül, hogy a tayammumot említette volna. Abu Dawud azt mondta: És ezt a történetet [Al-Auza'i] mesélte el [Hasan bin 'Atiyyah], aki megemlítette neki; Ezután elvégezte a tayammumot.
Imam Abu Dawud : 284
حَدَّثَنَا مُوسَى بْنُ عَبْدِ الرَّحْمَنِ الْأَنْطَاكِيُّ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ سَلَمَةَ عَنْ الزُّبَيْرِ بْنِ خُرَيْقٍ عَنْ عَطَاءٍ عَنْ جَابِرٍ قَالَخَرَجْنَا فِي سَفَرٍ فَأَصَابَ رَجُلًا مِنَّا حَجَرٌ فَشَجَّهُ فِي رَأْسِهِ ثُمَّ احْتَلَمَ فَسَأَلَ أَصْحَابَهُ فَقَالَ هَلْ تَجِدُونَ لِي رُخْصَةً فِي التَّيَمُّمِ فَقَالُوا مَا نَجِدُ لَكَ رُخْصَةً وَأَنْتَ تَقْدِرُ عَلَى الْمَاءِ فَاغْتَسَلَ فَمَاتَ فَلَمَّا قَدِمْنَا عَلَى النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أُخْبِرَ بِذَلِكَ فَقَالَ قَتَلُوهُ قَتَلَهُمْ اللَّهُ أَلَا سَأَلُوا إِذْ لَمْ يَعْلَمُوا فَإِنَّمَا شِفَاءُ الْعِيِّ السُّؤَالُ إِنَّمَا كَانَ يَكْفِيهِ أَنْ يَتَيَمَّمَ وَيَعْصِرَ أَوْ يَعْصِبَ شَكَّ مُوسَى عَلَى جُرْحِهِ خِرْقَةً ثُمَّ يَمْسَحَ عَلَيْهَا وَيَغْسِلَ سَائِرَ جَسَدِهِ
[Musa bin Abdurrahman Al-Anthaki] elmondta nekünk [Muhammad bin Salamah]-nak [Az-Zubair bin Khuraiq-tól] [Athától] és [Jabirtól], hogy: Egyszer úton voltunk, és egyikünket fejbe találta egy kő, ami súlyosan megsérült. Aztán Dzsúnúbról álmodott, és megkérdezte a barátait: Van-e számomra valami segítség, hogy elvégezhessem a tayammumot? Azt válaszolták: Nem kaptunk segítséget, amíg tudtunk vizet használni, ezért a személy megfürdött, és azonnal meghalt. Amikor odaértünk a Prófétához (béke legyen vele), tájékoztatták az esetről, és azt mondta: „Megölték őt, Allah ölje meg őket! Ne kérdezzenek, ha nem tudják, mert a tudatlanság ellenszere a kérdezés!” Valójában elég neki, ha tayammumot végez és vizet ken a sebeire – vagy – bekötözi a sebeket – Mózes habozott –, majd csak bedörzsöli őket, és ezen felül megfürdeti a teste többi részét is'.
Imam Abu Dawud : 285
حَدَّثَنَا نَصْرُ بْنُ عَاصِمٍ الْأَنْطَاكِيُّ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ شُعَيْبٍ أَخْبَرَنِي الْأَوْزَاعِيُّ أَنَّهُ بَلَغَهُ عَنْ عَطَاءِ بْنِ أَبِي رَبَاحٍ أَنَّهُ سَمِعَ عَبْدَ اللَّهِ بْنَ عَبَّاسٍ قَالَأَصَابَ رَجُلًا جُرْحٌ فِي عَهْدِ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ ثُمَّ احْتَلَمَ فَأُمِرَ بِالِاغْتِسَالِ فَاغْتَسَلَ فَمَاتَ فَبَلَغَ ذَلِكَ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ قَتَلُوهُ قَتَلَهُمْ اللَّهُ أَلَمْ يَكُنْ شِفَاءُ الْعِيِّ السُّؤَالَ
[Nashr bin 'Ahim Al-Anthaki] azt mondta nekünk, hogy [Muhammad bin Syu'aib] azt mondta nekem [Al-Auza'i], hogy [Atha bin Abi Rabahtól] hallotta [Ibn Abbast] mondani: „Volt egy ember, aki megsérült a Próféta (béke legyen vele) idejében, majd dzsunubról álmodott, majd azt parancsolták neki, hogy fürödjön meg, ezért megfürdött és meghalt.” Ez az eset aztán eljutott a Prófétához (béke legyen vele), aki azt mondta: „Megölték, Allah ölje meg őket! Nem a hülyeség ellenszere a kérdezősködés?”
Imam Abu Dawud : 286
حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ إِسْحَقَ الْمَسَيَّبِيُّ أَخْبَرَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ نَافِعٍ عَنْ اللَّيْثِ بْنِ سَعْدٍ عَنْ بَكْرِ بْنِ سَوَادَةَ عَنْ عَطَاءِ بْنِ يَسَارٍ عَنْ أَبِي سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّ قَالَخَرَجَ رَجُلَانِ فِي سَفَرٍ فَحَضَرَتْ الصَّلَاةُ وَلَيْسَ مَعَهُمَا مَاءٌ فَتَيَمَّمَا صَعِيدًا طَيِّبًا فَصَلَّيَا ثُمَّ وَجَدَا الْمَاءَ فِي الْوَقْتِ فَأَعَادَ أَحَدُهُمَا الصَّلَاةَ وَالْوُضُوءَ وَلَمْ يُعِدْ الْآخَرُ ثُمَّ أَتَيَا رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَذَكَرَا ذَلِكَ لَهُ فَقَالَ لِلَّذِي لَمْ يُعِدْ أَصَبْتَ السُّنَّةَ وَأَجْزَأَتْكَ صَلَاتُكَ وَقَالَ لِلَّذِي تَوَضَّأَ وَأَعَادَ لَكَ الْأَجْرُ مَرَّتَيْنِقَالَ أَبُو دَاوُد وَغَيْرُ ابْنِ نَافِعٍ يَرْوِيهِ عَنْ اللَّيْثِ عَنْ عُمَيْرَةَ بْنِ أَبِي نَاجِيَةَ عَنْ بَكْرِ بْنِ سَوَادَةَ عَنْ عَطَاءِ بْنِ يَسَارٍ عَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ أَبُو دَاوُد وَذِكْرُ أَبِى سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّ فِي هَذَا الْحَدِيثِ لَيْسَ بِمَحْفُوظٍ وَهُوَ مُرْسَلٌ حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ حَدَّثَنَا ابْنُ لَهِيعَةَ عَنْ بَكْرِ بْنِ سَوَادَةَ عَنْ أَبِي عَبْدِ اللَّهِ مَوْلَى إِسْمَاعِيلَ بْنِ عُبَيْدٍ عَنْ عَطَاءِ بْنِ يَسَارٍ أَنَّ رَجُلَيْنِ مِنْ أَصْحَابِ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بِمَعْنَاهُ
Azt mondta nekünk [Muhammad bin Ishaq Al-Massayi], hogy [Abdullah bin Nafi'] [Al-Laits bin Sa'd-tól], [Bakr bin Sawadah-tól], [Atha bin Yasar-tól], [Abu Said Al-Khudri-tól] azt mondta: Két ember utazott nagy távolságra, majd elérkezett az ima ideje, és nem volt vizük, majd mindketten tiszta földön végezték a tayammumot, és mindketten imádkoztak, majd mindketten vizet kaptak az ima alatt, majd az egyik megismételte az imát mosakodással, a másik nem, majd mindketten odamentek a Rasulullah Sallallahu alaihi wasallam-hoz, és elmesélték az útjukat, majd a Rasulullah Sallallahu alaihi wasallam azt mondta annak, aki nem ismételte meg az imát: „Elvégezted a szunnát, és az imád tökéletes – nincs szükség megismételni –”, és azt mondta azoknak, akik mosakodtak és megismételték az imát: „Kétszeres jutalmat kaptok”. Abu Dawud mondta; Eltekintve Ibn Nafitól, aki szintén elmesélte [Al-Laits]-t [Umairah bin Abi Najiah-tól] [Bakr bin Sawadah-tól] [Atha bin Yasar]-tól a prófétától sallallaahu alaihi wasallam. Abu Dawud mondta; [Abu Said Al-Khudri] említése ebben a hadíszban nem mahfuzh, hanem falfestmény. Azt mondták nekünk [Abdullah bin Maslamah] elmondta nekünk [Ibnu Lahi'ah] [Bakr bin Sawadah-tól] [Abu Abdillah-tól, Isma'il bin Ubaid egykori társától] [Atha bin Yasar]-tól, hogy Rasulullah két társa volt a wasallallaahu, alai wasallallahu felett.
Imam Abu Dawud : 287
حَدَّثَنَا أَبُو تَوْبَةَ الرَّبِيعُ بْنُ نَافِعٍ أَخْبَرَنَا مُعَاوِيَةُ عَنْ يَحْيَى أَخْبَرَنَا أَبُو سَلَمَةَ بْنُ عَبْدِ الرَّحْمَنِ أَنَّ أَبَا هُرَيْرَةَ أَخْبَرَهُ أَنَّ عُمَرَ بْنَ الْخَطَّابِبَيْنَا هُوَ يَخْطُبُ يَوْمَ الْجُمُعَةِ إِذْ دَخَلَ رَجُلٌ فَقَالَ عُمَرُ أَتَحْتَبِسُونَ عَنْ الصَّلَاةِ فَقَالَ الرَّجُلُ مَا هُوَ إِلَّا أَنْ سَمِعْتُ النِّدَاءَ فَتَوَضَّأْتُ فَقَالَ عُمَرُ وَالْوُضُوءُ أَيْضًا أَوَ لَمْ تَسْمَعُوا رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَقُولُ إِذَا أَتَى أَحَدُكُمْ الْجُمُعَةَ فَلْيَغْتَسِلْ
Azt mondták nekünk [Abu Taubah Ar-Rabi' bin Nafi'], hogy [Muawiyah] [Yahyától] azt mondta nekünk [Abu Salamah bin Abdurrahmantól], hogy [Abu Hurairah] azt mondta neki, hogy [Umar bin Al-Khatthab], amikor pénteken prédikált, hirtelen bejött egy férfi. Erre Omar megkérdezte: „Miért késel el az imáról?” A férfi így válaszolt: „Semmi sem késít el, kivéve, ha meghallom az imára hívást, és akkor megmosakodom.” Omar azt mondta: „Ti is csak megmosakodtok? Nem hallottátok, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Ha valaki közületek pénteki imára akar menni, akkor zuhanyozzon le!”
Imam Abu Dawud : 288
حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ بْنِ قَعْنَبٍ عَنْ مَالِكٍ عَنْ صَفْوَانَ بْنِ سُلَيْمٍ عَنْ عَطَاءِ بْنِ يَسَارٍ عَنْ أَبِي سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ غُسْلُ يَوْمِ الْجُمُعَةِ وَاجِبٌ عَلَى كُلِّ مُحْتَلِمٍ
[Abdullah bin Maslamah bin Qa'nab], [Malik], [Shafwan bin Sulaim], [Atha bin Yasar] és [Abu Said Al-Kudhri] mesélték nekünk, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „A pénteki fürdés kötelező mindenkinek, aki elérte a pubertáskort”.
Imam Abu Dawud : 289
حَدَّثَنَا يَزِيدُ بْنُ خَالِدٍ الرَّمْلِيُّ أَخْبَرَنَا الْمُفَضَّلُ يَعْنِي ابْنَ فَضَالَةَ عَنْ عَيَّاشِ بْنِ عَبَّاسٍ عَنْ بُكَيْرٍ عَنْ نَافِعٍ عَنْ ابْنِ عُمَرَ عَنْ حَفْصَةَعَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ عَلَى كُلِّ مُحْتَلِمٍ رَوَاحٌ إِلَى الْجُمُعَةِ وَعَلَى كُلِّ مَنْ رَاحَ إِلَى الْجُمُعَةِ الْغُسْلُقَالَ أَبُو دَاوُد إِذَا اغْتَسَلَ الرَّجُلُ بَعْدَ طُلُوعِ الْفَجْرِ أَجْزَأَهُ مِنْ غُسْلِ الْجُمُعَةِ وَإِنْ أَجْنَبَ
Azt mondta nekünk [Jázid bin Kálid Ar-Ramli], hogy [Al-Mufadldlal bin Fadlalah] azt mondta [Ajászi bin Abbásztól], [Bukairtól], [Nafitól], [Ibn Umartól], [Hafsától], a Prófétától (béke legyen vele) sallallaahu alaihi Wasallamtól, hogy azt mondta: „Mindenkinek, akinek álma van -baligh-, kötelező pénteken imádkozni, és azoknak, akik pénteki imára mennek, kötelező fürödniük.” Abu Davud azt mondta: „Ha valaki napkelte után, elegendő, ha pénteki imára fürdik, még akkor is, ha júniusban fürdik.”
Imam Abu Dawud : 290
حَدَّثَنَا يَزِيدُ بْنُ خَالِدِ بْنِ يَزِيدَ بْنِ عَبْدِ اللَّهِ بْنِ مَوْهَبٍ الرَّمْلِيُّ الْهَمْدَانِيُّ ح حَدَّثَنَا عَبْدُ الْعَزِيزِ بْنُ يَحْيَى الْحَرَّانِيُّ قَالَا حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ سَلَمَةَ ح حَدَّثَنَا مُوسَى بْنُ إِسْمَعِيلَ حَدَّثَنَا حَمَّادٌ وَهَذَا حَدِيثُ مُحَمَّدِ بْنِ سَلَمَةَ عَنْ مُحَمَّدِ بْنِ إِسْحَقَ عَنْ مُحَمَّدِ بْنِ إِبْرَاهِيمَ عَنْ أَبِي سَلَمَةَ بْنِ عَبْدِ الرَّحْمَنِ قَالَ أَبُو دَاوُد قَالَ يَزِيدُ وَعَبْدُ الْعَزِيزِ فِي حَدِيثِهِمَا عَنْ أَبِي سَلَمَةَ بْنِ عَبْدِ الرَّحْمَنِ وَأَبِي أُمَامَةَ بْنِ سَهْلٍ عَنْ أَبِي سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّ وَأَبِي هُرَيْرَةَ قَالَاقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مَنْ اغْتَسَلَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ وَلَبِسَ مِنْ أَحْسَنِ ثِيَابِهِ وَمَسَّ مِنْ طِيبٍ إِنْ كَانَ عِنْدَهُ ثُمَّ أَتَى الْجُمُعَةَ فَلَمْ يَتَخَطَّ أَعْنَاقَ النَّاسِ ثُمَّ صَلَّى مَا كَتَبَ اللَّهُ لَهُ ثُمَّ أَنْصَتَ إِذَا خَرَجَ إِمَامُهُ حَتَّى يَفْرُغَ مِنْ صَلَاتِهِ كَانَتْ كَفَّارَةً لِمَا بَيْنَهَا وَبَيْنَ جُمُعَتِهِ الَّتِي قَبْلَهَا قَالَ وَيَقُولُ أَبُو هُرَيْرَةِ وَزِيَادَةٌ ثَلَاثَةُ أَيَّامٍ وَيَقُولُ إِنَّ الْحَسَنَةَ بِعَشْرِ أَمْثَالِهَاقَالَ أَبُو دَاوُد وَحَدِيثُ مُحَمَّدِ بْنِ سَلَمَةَ أَتَمُّ وَلَمْ يَذْكُرْ حَمَّادٌ كَلَامَ أَبِي هُرَيْرَةَ
Elmondta nekünk [Yazdi bin Khalid bin Yazid bin Abdullah bin Mauhib Ar-Ramli Al-Hamdani] – egy másik útvonalról –. Elmondta nekünk [Abdul Aziz bin Yahya Al-Harrani], azt mondta; Elmondta nekünk [Muhammad bin Szalamáh] -egy másik vonalból- Elmondta nekünk [Musa bin Isma'il] elmondta nekünk [Hammad] és ez a hadísz Muhammad bin Szalamah [Muhammad bin Ishaq-tól] [Muhammad bin Ibrahim]-tól [Abu Salamah] mondta bin Aburah Dawman; mondta Yazid és Abdul Aziz hadísz történetében; Abu Salamah bin Abdurrahman és [Abu Umamah bin Sahl] [Abu Said Al-Khudri] és [Abu Hurairah] egyaránt azt mondták; Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Aki pénteken fürdik, a legszebb ruhát viseli, és parfümöt visel, ha van nála, azután elmegy a pénteki imára a mecsetbe, és nem lép a gyülekezet nyakára, majd elvégzi az imát, amelyet Allah parancsolt, majd csendben marad – hogy meghallgassa a prédikációt –, amikor az imám eljön, hogy elmondja a prédikációt, amíg be nem fejezi az imáját. Tehát az imája a péntek és az előző péntek közötti bűneiért való vezekelésre szolgált.” Ennek a hadísznak a narrátora azt mondta; Abu Hurairah azt mondta: És plusz három nap és azt mondta: „Bizony, egy jó cselekedet tízszeresen megtérül.” Abu Dawud azt mondta: Mohamed ibn Salamah hadísza tökéletesebb, és Hammad nem említi Abu Hurairah mondásait.
Imam Abu Dawud : 291
حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ سَلَمَةَ الْمُرَادِيُّ حَدَّثَنَا ابْنُ وَهْبٍ عَنْ عَمْرِو بْنِ الْحَارِثِ أَنَّ سَعِيدَ بْنَ أَبِي هِلَالٍ وَبُكَيْرَ بْنَ عَبْدِ اللَّهِ بْنِ الْأَشَجِّ حَدَّثَاهُ عَنْ أَبِي بَكْرِ بْنِ الْمُنْكَدِرِ عَنْ عَمْرِو بْنِ سُلَيْمٍ الزُّرَقِيِّ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ أَبِي سَعِيدٍ الْخُدْرِيِّ عَنْ أَبِيهِأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ الْغُسْلُ يَوْمَ الْجُمُعَةِ عَلَى كُلِّ مُحْتَلِمٍ وَالسِّوَاكُ وَيَمَسُّ مِنْ الطِّيبِ مَا قُدِّرَ لَهُإِلَّا أَنَّ بُكَيْرًا لَمْ يَذْكُرْ عَبْدَ الرَّحْمَنِ وَقَالَ فِي الطِّيبِ وَلَوْ مِنْ طِيبِ الْمَرْأَةِ
Azt mondta nekünk [Muhammad bin Salamah Al-Muradi], hogy [Ibnu Wahb] azt mondta nekünk [Amru bin Al-Harits]-tól, hogy [Said bin Abi Hilal] és [Bukair bin Abdullah bin Al-Asyaj] is azt mondták neki [Abu Bakr bin Al-Munkadir]-tól, [Amru bin Sulaim Az-Zuraqi]-tól, [Abdurrahman bin Abi Said Al-Khudri]-tól, [az apjától], hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „A pénteki fürdés minden felnőtt számára kötelező, ahogy a siwak elvégzése és a parfüm viselése, ha tudsz”. Csak éppen Bukair nem említette Abdurrahmant, pedig parfümöt említett; Még egy női illat esetén is.
Imam Abu Dawud : 292
حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ حَاتِمٍ الْجَرْجَرَائِيُّ حُبِّي حَدَّثَنَا ابْنُ الْمُبَارَكِ عَنْ الْأَوْزَاعِيِّ حَدَّثَنِي حَسَّانُ بْنُ عَطِيَّةَ حَدَّثَنِي أَبُو الْأَشْعَثِ الصَّنْعَانِيُّ حَدَّثَنِي أَوْسُ بْنُ أَوْسٍ الثَّقَفِيُّسَمِعْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَقُولُ مَنْ غَسَّلَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ وَاغْتَسَلَ ثُمَّ بَكَّرَ وَابْتَكَرَ وَمَشَى وَلَمْ يَرْكَبْ وَدَنَا مِنْ الْإِمَامِ فَاسْتَمَعَ وَلَمْ يَلْغُ كَانَ لَهُ بِكُلِّ خُطْوَةٍ عَمَلُ سَنَةٍ أَجْرُ صِيَامِهَا وَقِيَامِهَاحَدَّثَنَا قُتَيْبَةُ بْنُ سَعِيدٍ حَدَّثَنَا اللَّيْثُ عَنْ خَالِدِ بْنِ يَزِيدَ عَنْ سَعِيدِ بْنِ أَبِي هِلَالٍ عَنْ عُبَادَةَ بْنِ نُسَيٍّ عَنْ أَوْسٍ الثَّقَفِيِّ عَنْ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَنَّهُ قَالَ مَنْ غَسَلَ رَأْسَهُ يَوْمَ الْجُمُعَةِ وَاغْتَسَلَ ثُمَّ سَاقَ نَحْوَهُ
Azt mondták nekünk, hogy [Muhammad bin Hatim Al-Jarjara`i Hubbi] azt mondta nekünk, hogy [Ibn AL-Mubarak] az [Al-Auza'i-ból] azt mondta nekem, hogy [Hassan bin 'Athiyyah] azt mondta nekünk, hogy [Abu Al-Ash'ats Ash-Shan'ani] azt mondta nekem, hogy [Aus bin Aus Ats-Tsaqafi] egyszer hallottam Allah Küldöttét, Shallallahu Alaihi Wasallamot, amint azt mondta: „Aki pénteken megmossa a haját, megfürdik és vizet önt az egész testére, majd elmegy a pénteki imára az idő elején, és gyalog éri el a prédikáció kezdetét, és nem lovagol, majd közel ül az imámhoz, hogy meghallgassa a prédikációt, és nem beszél, akkor minden egyes lépéséért feljegyzik a böjt és az éjszakai istentisztelet jutalmát egy évig.” [Qutaibah bin Said] azt mondta nekünk [Al-Laits]-tól [Khalid bin Yazid-tól], [Said bin Abi Hilal-tól], [Ubadah bin Nusay-tól], [Aus Ats-Tsaqafi-tól], Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-tól, hogy azt mondta: „Aki pénteken úgy fürdik, hogy megöntözi a haját és vizet önt az egész testére…”, majd úgy folytatta, mint a hadísz.
Imam Abu Dawud : 293
حَدَّثَنَا ابْنُ أَبِي عَقِيلٍ وَمُحَمَّدُ بْنُ سَلَمَةَ الْمِصْرِيَّانِ قَالَا حَدَّثَنَا ابْنُ وَهْبٍ قَالَ ابْنُ أَبِي عَقِيلٍ أَخْبَرَنِي أُسَامَةُ يَعْنِي ابْنَ زَيْدٍ عَنْ عَمْرِو بْنِ شُعَيْبٍ عَنْ أَبِيهِ عَنْ عَبْدِ اللَّهِ بْنِ عَمْرِو بْنِ الْعَاصِعَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَنَّهُ قَالَ مَنْ اغْتَسَلَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ وَمَسَّ مِنْ طِيبِ امْرَأَتِهِ إِنْ كَانَ لَهَا وَلَبِسَ مِنْ صَالِحِ ثِيَابِهِ ثُمَّ لَمْ يَتَخَطَّ رِقَابَ النَّاسِ وَلَمْ يَلْغُ عِنْدَ الْمَوْعِظَةِ كَانَتْ كَفَّارَةً لِمَا بَيْنَهُمَا وَمَنْ لَغَا وَتَخَطَّى رِقَابَ النَّاسِ كَانَتْ لَهُ ظُهْرًا
Azt mondták nekünk [Ibn Abi Aqil] és [Muhamamd bin Salamah], mindketten Egyiptomból – mondták; Elmondta nekünk [Ibnu Wahb] – mondta Ibn Abu Aqil; Azt jelentették nekem [Uszáma bin Zaid] [Amru bin Syu'aib]-tól, [az apjától], [Abdullah bin Amru bin Al-'Ash-tól] a Prófétától (béke legyen vele) azt, hogy azt mondta: „Aki megfürdik a pénteki imához, és a felesége parfümjét viseli – ha van neki parfümje –, és a legszebb ruhákat viseli, majd nem lép át mások vállán, és nem játszadozik a prédikáció hallgatása közben, az bűnei bocsánatát nyeri el a két péntek között, és aki szórakozik a prédikáció hallgatásával, annak csak a Zhuhur ima a jutalma.”
Imam Abu Dawud : 294
حَدَّثَنَا عُثْمَانُ بْنُ أَبِي شَيْبَةَ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ بِشْرٍ حَدَّثَنَا زَكَرِيَّا حَدَّثَنَا مُصْعَبُ بْنُ شَيْبَةَ عَنْ طَلْقِ بْنِ حَبِيبٍ الْعَنَزِيِّ عَنْ عَبْدِ اللَّهِ بْنِ الزُّبَيْرِ عَنْ عَائِشَةَ أَنَّهَا حَدَّثَتْهُأَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَانَ يَغْتَسِلُ مِنْ أَرْبَعٍ مِنْ الْجَنَابَةِ وَيَوْمَ الْجُمُعَةِ وَمِنْ الْحِجَامَةِ وَمِنْ غُسْلِ الْمَيِّتِ
Azt mondta nekünk [Uszmán bin Abi Szjáiba], [Muhammad bin Biszír], [Zakarijja], [Musáb bin Abi Szjáiba], [Thalq bin Habib Al-'Anazi], [Abdullah bin Az-Zubair] és [Aiszja], hogy azt mondta neki, hogy a Próféta (béke legyen vele) négy okból fürdött: dzsunub, péntek nap, köpölyözés és a holttest mosakodása.
Imam Abu Dawud : 295
حَدَّثَنَا مَحْمُودُ بْنُ خَالِدٍ الدِّمَشْقِيُّ أَخْبَرَنَا مَرْوَانُ حَدَّثَنَا عَلِيُّ بْنُ حَوْشَبٍ قَالَ سَأَلْتُ مَكْحُولًا عَنْ هَذَا الْقَوْلِ غَسَّلَ وَاغْتَسَلَ فَقَالَ غَسَّلَ رَأْسَهُ وَغَسَلَ جَسَدَهُ
[Mahmud bin Khalid Ad-Dimasyqi] elmondta nekünk, [Marwan] elmondta nekünk [Ali bin Hausyab] – azt mondta; Egyszer megkérdeztem [Makhult] a ghassala és az ightasala szavakról, és azt válaszolta; A ghassala – kettős bűnös betűvel – a fej kiöntését jelenti, a ghasala pedig – egyetlen bűnös betűvel – a test kiöntését.
Imam Abu Dawud : 296
حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ الْوَلِيدِ الدِّمَشْقِيُّ حَدَّثَنَا أَبُو مُسْهِرٍ عَنْ سَعِيدِ بْنِ عَبْدِ الْعَزِيزِفِي غَسَّلَ وَاغْتَسَلَ قَالَ قَالَ سَعِيدٌ غَسَّلَ رَأْسَهُ وَغَسَلَ جَسَدَهُ
[Muhammad bin Al-Walid Ad-Dimasyqi] elmondta nekünk [Abu Mushir]-nak [Szaid bin Abdul Aziz-tól] a ghassala és ightasala szavakról, azt mondta; Szaid azt mondta; A ghassala – a kettős bűn betűvel – a fej kiöntését jelenti, a ghasala pedig – az egyetlen bűn betűvel – a test kiöntését.
Imam Abu Dawud : 297
حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ عَنْ مَالِكٍ عَنْ سُمَيٍّ عَنْ أَبِي صَالِحٍ السَّمَّانِ عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ مَنْ اغْتَسَلَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ غُسْلَ الْجَنَابَةِ ثُمَّ رَاحَ فَكَأَنَّمَا قَرَّبَ بَدَنَةً وَمَنْ رَاحَ فِي السَّاعَةِ الثَّانِيَةِ فَكَأَنَّمَا قَرَّبَ بَقَرَةً وَمَنْ رَاحَ فِي السَّاعَةِ الثَّالِثَةِ فَكَأَنَّمَا قَرَّبَ كَبْشًا أَقْرَنَ وَمَنْ رَاحَ فِي السَّاعَةِ الرَّابِعَةِ فَكَأَنَّمَا قَرَّبَ دَجَاجَةً وَمَنْ رَاحَ فِي السَّاعَةِ الْخَامِسَةِ فَكَأَنَّمَا قَرَّبَ بَيْضَةً فَإِذَا خَرَجَ الْإِمَامُ حَضَرَتْ الْمَلَائِكَةُ يَسْتَمِعُونَ الذِّكْرَ
[Abdullah bin Maslamah] mesélte nekünk [Maliktól] [Sumayytól] [Abu Shalih As-Sammantól] [Abu Hurairahtól], hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Aki pénteken megfürdik, mint a dzsunub fürdőben, majd az idők kezdetén elmegy a mecsetbe, az jutalmat kap, mint egy teve feláldozásáért. Aki másodszor megy a mecsetbe, az jutalmat kap, mint egy tehén feláldozásáért. Aki a harmadik órában megy a mecsetbe, az jutalmat kap, mint egy kecskebak feláldozásáért. Aki a negyedik napon megy a mecsetbe, az jutalmat kap, mint egy csirke feláldozásáért. És aki az ötödik napon megy a mecsetbe, az jutalmat kap, mint egy tojás feláldozásáért. Amikor az imám megérkezik – hogy megtartsa a prédikációt –, akkor az angyalok is jelen vannak, hogy meghallgassák a prédikációt.”
Imam Abu Dawud : 298
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا حَمَّادُ بْنُ زَيْدٍ عَنْ يَحْيَى بْنِ سَعِيدٍ عَنْ عَمْرَةَ عَنْ عَائِشَةَ قَالَتْكَانَ النَّاسُ مُهَّانَ أَنْفُسِهِمْ فَيَرُوحُونَ إِلَى الْجُمُعَةِ بِهَيْئَتِهِمْ فَقِيلَ لَهُمْ لَوْ اغْتَسَلْتُمْ
[Musaddad] hozzánk [Hamamd bin Zaid]-hoz fűződő kapcsolata [Yahya bin Said]-tól, [Amrah]-tól, [Aisha]-tól származott, aki ezt mondta: Az emberek régen a saját munkájukkal voltak elfoglalva. Aztán csak úgy mentek a mecsetbe, a saját körülményeik szerint. Aztán azt mondták nekik: Jobb lett volna, ha előbb megfürödtök.
Imam Abu Dawud : 299
حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ حَدَّثَنَا عَبْدُ الْعَزِيزِ يَعْنِي ابْنَ مُحَمَّدٍ عَنْ عَمْرِو بْنِ أَبِي عَمْرٍو عَنْ عِكْرِمَةَأَنَّ أُنَاسًا مِنْ أَهْلِ الْعِرَاقِ جَاءُوا فَقَالُوا يَا ابْنَ عَبَّاسٍ أَتَرَى الْغُسْلَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ وَاجِبًا قَالَ لَا وَلَكِنَّهُ أَطْهَرُ وَخَيْرٌ لِمَنْ اغْتَسَلَ وَمَنْ لَمْ يَغْتَسِلْ فَلَيْسَ عَلَيْهِ بِوَاجِبٍ وَسَأُخْبِرُكُمْ كَيْفَ بَدْءُ الْغُسْلِ كَانَ النَّاسُ مَجْهُودِينَ يَلْبَسُونَ الصُّوفَ وَيَعْمَلُونَ عَلَى ظُهُورِهِمْ وَكَانَ مَسْجِدُهُمْ ضَيِّقًا مُقَارِبَ السَّقْفِ إِنَّمَا هُوَ عَرِيشٌ فَخَرَجَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي يَوْمٍ حَارٍّ وَعَرِقَ النَّاسُ فِي ذَلِكَ الصُّوفِ حَتَّى ثَارَتْ مِنْهُمْ رِيَاحٌ آذَى بِذَلِكَ بَعْضُهُمْ بَعْضًا فَلَمَّا وَجَدَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ تِلْكَ الرِّيحَ قَالَ أَيُّهَا النَّاسُ إِذَا كَانَ هَذَا الْيَوْمَ فَاغْتَسِلُوا وَلْيَمَسَّ أَحَدُكُمْ أَفْضَلَ مَا يَجِدُ مِنْ دُهْنِهِ وَطِيبِهِقَالَ ابْنُ عَبَّاسٍ ثُمَّ جَاءَ اللَّهُ بِالْخَيْرِ وَلَبِسُوا غَيْرَ الصُّوفِ وَكُفُوا الْعَمَلَ وَوُسِّعَ مَسْجِدُهُمْ وَذَهَبَ بَعْضُ الَّذِي كَانَ يُؤْذِي بَعْضُهُمْ بَعْضًا مِنْ الْعَرَقِ
[Abdullah bin Maslamah] elmondta nekünk [Abdul Aziz bin Muhammad]-nak [Amru bin Abi Amru]-ból [Ikrimából], hogy néhányan Irakból jöttek és azt mondták: „Ó, [Ibn Abbas], szerinted kötelező a pénteki fürdés?” Azt válaszolta: „Nem, de tisztább és jobb annak, aki fürdik, és aki nem fürdik, annak nincs semmilyen kötelezettsége.” Elmondom, hogyan jött létre a fürdésre vonatkozó parancs. Amikor az emberek nehéz körülmények közé kerültek, gyapjúruhát viseltek, keményen dolgoztak, tárgyakat emelgettek, míg a mecsetük keskeny volt, abban az időben a teteje alacsony volt, mert csak datolyapálma levelekből készült. Így hát Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egy forró napon érkezett, miközben az emberek izzadtak és áztatták gyapjúruháikat, így a fújó szél kellemetlen szagot sodort beléjük, ami miatt bosszantották egymást. Miután Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam megérezte a kellemetlen szagot, így szólt: „Ó, gyülekezet, amikor eljön a péntek, fürödjetek meg, és használjátok a legjobb olajokat és parfümöket, amit csak tudtok.” Ibn Abbas azt mondta: „Aztán Allah teret adott nekik, olyan ruhákat viseltek, amelyek már nem gyapjúból készültek, kaptak elég munkát is, kibővítették a mecsetjüket, és eltűnt az izzadság rossz szaga, ami miatt bosszantották egymást.
Imam Abu Dawud : 300
حَدَّثَنَا أَبُو الْوَلِيدِ الطَّيَالِسِيُّ حَدَّثَنَا هَمَّامٌ عَنْ قَتَادَةَ عَنْ الْحَسَنِ عَنْ سَمُرَةَ قَالَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مَنْ تَوَضَّأَ يَوْمَ الْجُمُعَةِ فَبِهَا وَنِعْمَتْ وَمَنْ اغْتَسَلَ فَهُوَ أَفْضَلُ
Azt mondta nekünk [Abu Al-Walid Ath-Thayalisi], hogy [Hammam] [Qatadahból] [Al-Hasanból] [Samrahból] azt mondta; Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Aki pénteken mosakodást végez, az jobb, és aki fürdik, az fontosabb”.