Fogadd el az iszlámot, kattints ide
Iszlám Al-Haq: Korán és Hadísz
(Az igaz iszlám)
Free Download / Ingyenes letöltés

Imam Darimi (الامام الدارمي) - 3469 Hadísz

Hadísz

Imam Darimi : 1

حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ يُوسُفَ عَنْ سُفْيَانَ عَنْ الْأَعْمَشِ عَنْ أَبِي وَائِلٍ عَنْ عَبْدِ اللَّهِ قَالَ جَاءَ رَجُلٌ إِلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ يَا رَسُولَ اللَّهِ أَيُؤَاخَذُ الرَّجُلُ بِمَا عَمِلَ فِي الْجَاهِلِيَّةِ قَالَ مَنْ أَحْسَنَ فِي الْإِسْلَامِ لَمْ يُؤَاخَذْ بِمَا كَانَ عَمِلَ فِي الْجَاهِلِيَّةِ وَمَنْ أَسَاءَ فِي الْإِسْلَامِ أُخِذَ بِالْأَوَّلِ وَالْآخِرِ

Miután elmondta nekünk [Muhammad bin Yusuf]-nak [Sufyantól], [Al Amasytól], [Abu Wa`iltól], [Abdullahtól], azt mondta: Egy férfi odament Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamhoz, és azt mondta: Ó, Allah Küldötte, megbüntetnek-e valakit a tudatlanság idején elkövetett rossz cselekedetekért? Az Apostol így válaszolt: Aki jól viselkedett az iszlám korszakában, azt nem büntették meg a tudatlanság idején elkövetett rossz cselekedeteiért, de aki rosszul - gonoszul - viselkedett az iszlám korszakában, azt megbüntették - a bűneiért -, legyenek azok múltbeliek vagy jövőbeliek.

Hadísz

Imam Darimi : 2

أَخْبَرَنَا الْوَلِيدُ بْنُ النَّضْرِ الرَّمْلِيُّ عَنْ مَسَرَّةَ بْنِ مَعْبَدٍ مِنْ بَنِي الْحَارِثِ بْنِ أَبِي الْحَرَامِ مِنْ لَخْمٍ عَنْ الْوَضِينِ أَنَّ رَجُلًا أَتَى النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّا كُنَّا أَهْلَ جَاهِلِيَّةٍ وَعِبَادَةِ أَوْثَانٍ فَكُنَّا نَقْتُلُ الْأَوْلَادَ وَكَانَتْ عِنْدِي ابْنَةٌ لِي فَلَمَّا أَجَابَتْ وَكَانَتْ مَسْرُورَةً بِدُعَائِي إِذَا دَعَوْتُهَا فَدَعَوْتُهَا يَوْمًا فَاتَّبَعَتْنِي فَمَرَرْتُ حَتَّى أَتَيْتُ بِئْرًا مِنْ أَهْلِي غَيْرَ بَعِيدٍ فَأَخَذْتُ بِيَدِهَا فَرَدَّيْتُ بِهَا فِي الْبِئْرِ وَكَانَ آخِرَ عَهْدِي بِهَا أَنْ تَقُولَ يَا أَبَتَاهُ يَا أَبَتَاهُ فَبَكَى رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ حَتَّى وَكَفَ دَمْعُ عَيْنَيْهِ فَقَالَ لَهُ رَجُلٌ مِنْ جُلَسَاءِ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَحْزَنْتَ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ لَهُ كُفَّ فَإِنَّهُ يَسْأَلُ عَمَّا أَهَمَّهُ ثُمَّ قَالَ لَهُ أَعِدْ عَلَيَّ حَدِيثَكَ فَأَعَادَهُ فَبَكَى حَتَّى وَكَفَ الدَّمْعُ مِنْ عَيْنَيْهِ عَلَى لِحْيَتِهِ ثُمَّ قَالَ لَهُ إِنَّ اللَّهَ قَدْ وَضَعَ عَنْ الْجَاهِلِيَّةِ مَا عَمِلُوا فَاسْتَأْنِفْ عَمَلَكَ

Jelentették nekünk [Al Walid bin An Nadlr Ar Ramli]-tól [Masarrah bin Ma'bad] - Bani Al Harith bin Abu Al Haram-tól Lakhminból - [Al Wadliin]-ból, hogy egy férfi odament a Prófétához (béke legyen vele), és ezt mondta: Ó, Allah Küldötte, régen tudatlan emberek voltunk, akik bálványokat imádtak, és megölték a gyermekeinket. Akkoriban volt egy gyermekünk, aki boldog volt, amikor hívtam. Egy nap hívtam, és azonnal válaszolt, és követett. Amikor egy családi kúthoz értem, azonnal megragadtam a kezét, és a kútba dobtam, ezzel véget ért az időm vele. Azt mondta: „Ó, apám, ó, apám!” Allah Küldötte addig sírt, amíg könnyek nem szöktek a szemébe. Akkor valaki, aki a Rasulullah Alla Hagyd, hogy békén hagyja, mert valami fontos dologról kérdezett, amivel szembesült, akkor az Apostol azt mondta a férfinak: Meséld el újra a történetedet, majd elismételte a történetet, és az Apostol újra sírt, míg patakokban folytak a könnyei, megnedvesítette a szakállát, majd azt mondta: Allah (béke legyen vele) eltörölte a tudatlanság időszakában elkövetett bűnöket, ezért kezdd tiszta lappal a tetteidet.

Hadísz

Imam Darimi : 3

أَخْبَرَنَا هَارُونُ بْنُ مُعَاوِيَةَ عَنْ إِبْرَاهِيمَ بْنِ سُلَيْمَانَ الْمُؤَدِّبِ عَنْ الْأَعْمَشِ عَنْ مُجَاهِدٍ قَالَ حَدَّثَنِي مَوْلَايَ أَنَّ أَهْلَهُ بَعَثُوا مَعَهُ بِقَدَحٍ فِيهِ زُبْدٌ وَلَبَنٌ إِلَى آلِهَتِهِمْ قَالَ فَمَنَعَنِي أَنْ آكُلَ الزُّبْدَ لِمَخَافَتِهَا قَالَ فَجَاءَ كَلْبٌ فَأَكَلَ الزُّبْدَ وَشَرِبَ اللَّبَنَ ثُمَّ بَالَ عَلَى الصَّنَمِ وَهُوَ إِسَافٌ وَنَائِلَةُ قَالَ هَارُونُ كَانَ الرَّجُلُ فِي الْجَاهِلِيَّةِ إِذَا سَافَرَ حَمَلَ مَعَهُ أَرْبَعَةَ أَحْجَارٍ ثَلَاثَةً لِقِدْرِهِ وَالرَّابِعَ يَعْبُدُهُ وَيُرَبِّي كَلْبَهُ وَيَقْتُلُ وَلَدَهُ

[Harun bin Mu`awiyah] tájékoztatott minket [Ibrahim bin Sulaiman Al Mu`addib]-tól [Al Amasy-tól] [Mujahid]-tól, [volt rabszolgám] mesélte; hogy a családja egy sajttal és tejjel teli edényt bízott meg, hogy felajánlják az isteneiknek, mondta; a családom megtiltotta nekem a sajt evését, mert féltem ezektől az istenektől; aztán jött egy kutya, megette a sajtot, megitta a tejet, és rápisilt a szobrokra, nevezetesen Iqaf és Nailah szobraira. Harun azt mondta; a tudatlanság idejében, amikor egy ember utazni akart, négy követ tett bele, amelyek közül három a fazék - üst/edény - megtartására/megtámasztására szolgált, a negyedik pedig az imádatára, a kutyája képzésére és a gyermeke megölésére szolgált.

Hadísz

Imam Darimi : 4

حَدَّثَنَا مُجَاهِدُ بْنُ مُوسَى حَدَّثَنَا رَيْحَانُ هُوَ ابْنُ سَعِيدٍ السَّامِيُّ حَدَّثَنَا عَبَّادٌ هُوَ ابْنُ مَنْصُورٍ عَنْ أَبِي رَجَاءٍ قَالَ كُنَّا فِي الْجَاهِلِيَّةِ إِذَا أَصَبْنَا حَجَرًا حَسَنًا عَبَدْنَاهُ وَإِنْ لَمْ نُصِبْ حَجَرًا جَمَعْنَا كُثْبَةً مِنْ رَمْلٍ ثُمَّ جِئْنَا بِالنَّاقَةِ الصَّفِيِّ فَتَفَاجُّ عَلَيْهَا فَنَحْلُبُهَا عَلَى الْكُثْبَةِ حَتَّى نَرْوِيَهَا ثُمَّ نَعْبُدُ تِلْكَ الْكُثْبَةَ مَا أَقَمْنَا بِذَلِكَ الْمَكَانِ قَالَ أَبُو مُحَمَّد الصَّفِيُّ الْكَثِيرَةُ الْأَلْبَانِ

[Mujahid bin Musa] azt mondta nekünk, [Raihan Ibn Said As Sami] azt mondta nekünk ['Abbad Ibnu Manshur] [Abu Rádzsától], azt mondta: A tudatlanság napjaiban, amikor jó követ találtunk, imádtuk azt, és ha nem találtunk jót, homokot gyűjtöttünk. Aztán fogtunk egy sáfi tevét, amikor a teve ráült, kifacsartuk a tejét, hogy megöntözzük a gyűjtött homokkupacot, majd imádtuk a homokkupacot, amíg azon a helyen éltünk. Abu Muhammad azt mondta: A sáfi tevék olyan tevék, amelyeknek sok tejük van.

Hadísz

Imam Darimi : 5

أَخْبَرَنَا الْحَسَنُ بْنُ الرَّبِيعِ حَدَّثَنَا أَبُو الْأَحْوَصِ عَنْ الْأَعْمَشِ عَنْ أَبِي صَالِحٍ قَالَ قَالَ كَعْبٌ نَجِدُهُ مَكْتُوبًا مُحَمَّدٌ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لَا فَظٌّ وَلَا غَلِيظٌ وَلَا صَخَّابٌ بِالْأَسْوَاقِ وَلَا يَجْزِي بِالسَّيِّئَةِ السَّيِّئَةَ وَلَكِنْ يَعْفُو وَيَغْفِرُ وَأُمَّتُهُ الْحَمَّادُونَ يُكَبِّرُونَ اللَّهَ عَزَّ وَجَلَّ عَلَى كُلِّ نَجْدٍ وَيَحْمَدُونَهُ فِي كُلِّ مَنْزِلَةٍ وَيَتَأَزَّرُونَ عَلَى أَنْصَافِهِمْ وَيَتَوَضَّئُونَ عَلَى أَطْرَافِهِمْ مُنَادِيهِمْ يُنَادِي فِي جَوِّ السَّمَاءِ صَفُّهُمْ فِي الْقِتَالِ وَصَفُّهُمْ فِي الصَّلَاةِ سَوَاءٌ لَهُمْ بِاللَّيْلِ دَوِيٌّ كَدَوِيِّ النَّحْلِ وَمَوْلِدُهُ بِمَكَّةَ وَمُهَاجِرُهُ بِطَابَةَ وَمُلْكُهُ بِالشَّامِ

Azt mondta nekünk [Al Hasan bin Ar Rabi'], hogy azt mondta nekünk [Abul Ahwash] [Al Amasytól] [Abu Salihtól], azt mondta; [Ka'ab] azt mondta; írva találjuk; Muhammad Rasulullah Shallallahu Alaihi Wasallam, nem volt durva a beszédében, nem volt durva a jellemében, nem beszélt hangosan a piacon, nem fizetett rosszal rosszal, hanem megbocsátóan és elnézően válaszolt. Népe olyan emberek voltak, akik mindig tahmidot - Allah dicséretét - bertakbirt - Allah dicsőítését - végezték minden magas helyen/mászáskor vagy háborúban. Minden házban dicsérték Allahot (Szubhanahu wa Ta'ala), középen sarongot viseltek, mosakodásuk minden egyes tagjánál mosakodást végeztek. Imára hívásuk az égben hallatszik, háború közbeni sorakozásuk olyan, mint az ima közbeni sorakozásuk, hangjuk - amikor a Koránt olvassák és dzsikrt mondanak - olyan, mint a méhek zúgása. Szülőhelye Mekkában, kivándorlási helye Thaabah - Medina -, királysága pedig Sámban van.

Hadísz

Imam Darimi : 6

حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ صَالِحٍ حَدَّثَنِي اللَّيْثُ حَدَّثَنِي خَالِدٌ هُوَ ابْنُ يَزِيدَ عَنْ سَعِيدٍ هُوَ ابْنُ أَبِي هِلَالٍ عَنْ هِلَالِ بْنِ أُسَامَةَ عَنْ عَطَاءِ بْنِ يَسَارٍ عَنْ ابْنِ سَلَامٍ أَنَّهُ كَانَ يَقُولُ إِنَّا لَنَجِدُ صِفَةَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ إِنَّا أَرْسَلْنَاكَ شَاهِدًا وَمُبَشِّرًا وَنَذِيرًا وَحِرْزًا لِلْأُمِّيِّينَ أَنْتَ عَبْدِي وَرَسُولِي سَمَّيْتُهُ الْمُتَوَكِّلَ لَيْسَ بِفَظٍّ وَلَا غَلِيظٍ وَلَا صَخَّابٍ بِالْأَسْوَاقِ وَلَا يَجْزِي بِالسَّيِّئَةِ مِثْلَهَا وَلَكِنْ يَعْفُو وَيَتَجَاوَزُ وَلَنْ أَقْبِضَهُ حَتَّى نُقِيمَ الْمِلَّةَ الْمُتَعَوِّجَةَ بِأَنْ تَشْهَدَ أَنْ لَا إِلَهَ إِلَّا اللَّهُ يَفْتَحُ بِهِ أَعْيُنًا عُمْيًا وَآذَانًا صُمًّا وَقُلُوبًا غُلْفًا قَالَ عَطَاءُ بْنُ يَسَارٍ وَأَخْبَرَنِي أَبُو وَاقِدٍ اللَّيْثِيُّ أَنَّهُ سَمِعَ كَعْبًا يَقُولُ مِثْلَ مَا قَالَ ابْنُ سَلَامٍ

[Abdullah bin Salih] azt mondta nekem, [Al Laits] azt mondta nekem, [Khalid Ibn Yazid] azt mondta nekem [Said Ibn Abu Hilaltól], [Hilal bin Usamahtól], ['Atha' bin Yasartól], [Ibn Salamtól]; hogy azt mondta; felfedeztük Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam jellemét: 'Bizony, tanúként, jó hírhozóként és figyelmeztetőként küldtünk téged', aki segíti az Ummit, te vagy az Én szolgám, az Én küldöttem, Al Mutawakkilnak neveztem el, a beszéde nem volt durva és a temperamentuma sem volt durva, nem kiabált a piacon, és nem fizetett gonoszt a gonoszért, de megbocsátva neki, helyreállítottuk azt a vallást, amely eltért attól a tanúságtételtől, hogy nincs isten. Jogában áll imádni Allah-on, a Szubhanahu wa Ta'ala-n kívül, ezzel a tanúságtétellel megnyithatjuk a vak szemeket, a süket füleket és a zárt szíveket. [Atha bin Yasar] azt mondta: [Abu waqid Al Laitsi] azt mondta nekem, hogy hallotta [Kábot] is azt mondani, amit Ibn Salam mondott.

Hadísz

Imam Darimi : 7

أَخْبَرَنَا زَيْدُ بْنُ عَوْفٍ قَالَ وَحَدَّثَنَا أَبُو عَوَانَةَ عَنْ عَبْدِ الْمَلِكِ بْنِ عُمَيْرٍ عَنْ ذَكْوَانَ أَبِي صَالِحٍ عَنْ كَعْبٍ فِي السَّطْرِ الْأَوَّلِ مُحَمَّدٌ رَسُولُ اللَّهِ عَبْدِي الْمُخْتَارُ لَا فَظٌّ وَلَا غَلِيظٌ وَلَا صَخَّابٌ فِي الْأَسْوَاقِ وَلَا يَجْزِي بِالسَّيِّئَةِ السَّيِّئَةَ وَلَكِنْ يَعْفُو وَيَغْفِرُ مَوْلِدُهُ بِمَكَّةَ وَهِجْرَتُهُ بِطَيْبَةَ وَمُلْكُهُ بِالشَّامِ وَفِي السَّطْرِ الثَّانِي مُحَمَّدٌ رَسُولُ اللَّهِ أُمَّتُهُ الْحَمَّادُونَ يَحْمَدُونَ اللَّهَ فِي السَّرَّاءِ وَالضَّرَّاءِ يَحْمَدُونَ اللَّهَ فِي كُلِّ مَنْزِلَةٍ وَيُكَبِّرُونَ عَلَى كُلِّ شَرَفٍ رُعَاةُ الشَّمْسِ يُصَلُّونَ الصَّلَاةَ إِذَا جَاءَ وَقْتُهَا وَلَوْ كَانُوا عَلَى رَأْسِ كُنَاسَةٍ وَيَأْتَزِرُونَ عَلَى أَوْسَاطِهِمْ وَيُوَضِّئُونَ أَطْرَافَهُمْ وَأَصْوَاتُهُمْ بِاللَّيْلِ فِي جَوِّ السَّمَاءِ كَأَصْوَاتِ النَّحْلِ

[Zaid bin Juszuf] azt mondta nekünk [Abu 'Awanah]-nak [Abdul Malik bin Umair]-tól, [Dzakwan Abu Salih]-tól és [Ka'ab]-tól, hogy az első bekezdésben ez áll: Mohamed Allah küldötte, és az Én választott szolgám, a beszéde nem durva, a vérmérséklete nem hangos, nem beszél hangosan a piacon, nem bünteti a rosszat rosszal, hanem megbocsátással és megbocsátással válaszol, születési helye Mekkában van, kivándorlási helye Thaibah, királysága/hatalma pedig Sámban van. A második bekezdésben pedig ez áll: Mohamed Allah küldötte, Szubhánahu wa Ta'ala, népe olyan emberek, akik mindig dicsérik Allahot minden dicsőségéért, a nap megfigyelői - hogy ismerjék az ima idejét - imádkoznak, amikor eljön az ideje, még akkor is, ha piszkos helyen vannak, középen szárongot viselnek, a mosakodás minden részét megmossák, és hangjuk éjszaka a levegőben hallatszik, mint a méhek zúgása - az imádatban és a sírásban való kitartásuk miatt.

Hadísz

Imam Darimi : 8

أَخْبَرَنَا مُجَاهِدُ بْنُ مُوسَى حَدَّثَنَا مَعْنُ بْنُ عِيسَى حَدَّثَنَا مُعَاوِيَةُ بْنُ صَالِحٍ عَنْ أَبِي فَرْوَةَ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍ أَنَّهُ سَأَلَ كَعْبَ الْأَحْبَارِ كَيْفَ تَجِدُ نَعْتَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي التَّوْرَاةِ فَقَالَ كَعْبٌ نَجِدُهُ مُحَمَّدُ بْنُ عَبْدِ اللَّهِ يُولَدُ بِمَكَّةَ وَيُهَاجِرُ إِلَى طَابَةَ وَيَكُونُ مُلْكُهُ بِالشَّامِ وَلَيْسَ بِفَحَّاشٍ وَلَا صَخَّابٍ فِي الْأَسْوَاقِ وَلَا يُكَافِئُ بِالسَّيِّئَةِ السَّيِّئَةَ وَلَكِنْ يَعْفُو وَيَغْفِرُ أُمَّتُهُ الْحَمَّادُونَ يَحْمَدُونَ اللَّهَ فِي كُلِّ سَرَّاءَ وَضَرَّاءَ وَيُكَبِّرُونَ اللَّهَ عَلَى كُلِّ نَجْدٍ يُوَضِّئُونَ أَطْرَافَهُمْ وَيَأْتَزِرُونَ فِي أَوْسَاطِهِمْ يُصَفُّونَ فِي صَلَوَاتِهِمْ كَمَا يُصَفُّونَ فِي قِتَالِهِمْ دَوِيُّهُمْ فِي مَسَاجِدِهِمْ كَدَوِيِّ النَّحْلِ يُسْمَعُ مُنَادِيهِمْ فِي جَوِّ السَّمَاءِ

[Mujahid biun Musa] azt mondta nekünk, [Ma'n ibn 'Isa] azt mondta nekünk, [Muawiyah bin Salih] [Abu Farwah-tól] [Ibn 'Abbas] Radliyallahu'anhu-tól; hogy megkérdezte Káb Al Ahbart; „Hogyan találod Rasulullah Shallallahu Alaihi Wasallam jellemét a Tórában?”, [Káb] válaszolta; azt találtuk, hogy Muhammad bin Abdullah Mekkában született, Thaabába vagy Medinába vándorolt, királysága Szíriában lesz, nem kegyetlen ember, nem csap hangos zajt a piacon, nem fizet gonoszért gonoszt, hanem megbocsát és megbocsát, népe mindig dicséri őt. Dicsérik Allahot, Szubhánahu wa Ta'alát, akár jóban, akár rosszban, mindig dicsőítik Allahot, Szubhánahu wa Ta'alát minden győzelemben, megmossák tisztálkodó testüket, sarongot viselnek a testük középső részén, imádkozva felsorakoznak, mintha háborúban menetelnének, hangjuk a mecsetekben olyan, mint a méhek zúgása, mu'dzinjuk hangja az égen hallatszik.

Hadísz

Imam Darimi : 9

أَخْبَرَنَا حَيْوَةُ بْنُ شُرَيْحٍ حَدَّثَنَا بَقِيَّةُ بْنُ الْوَلِيدِ الْمِيثَمِيُّ حَدَّثَنَا بَحِيرُ بْنُ سَعْدٍ عَنْ خَالِدِ بْنِ مَعْدَانَ عَنْ جُبَيْرِ بْنِ نُفَيْرٍ الْحَضْرَمِيِّ أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ لَقَدْ جَاءَكُمْ رَسُولٌ إِلَيْكُمْ لَيْسَ بِوَهِنٍ وَلَا كَسِلٍ لِيَخْتِنَ قُلُوبًا غُلْفًا وَيَفْتَحَ أَعْيُنًا عُمْيًا وَيُسْمِعَ آذَانًا صُمًّا وَيُقِيمَ أَلْسِنَةً عُوجًا حَتَّى يُقَالَ لَا إِلَهَ إِلَّا اللَّهُ وَحْدَهُ

Azt mondta nekünk [Haiwah bin Syuraih], hogy [Baqiyyah bin Al Walid Al Maitami] azt mondta nekünk [Buhair bin Sa'ad]-tól [Khalid bin Ma'dan-tól] [Jubair bin Nufair Al Hadlrami-tól]; Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Eljött hozzátok egy küldött, aki nem gyenge és nem lusta, - akit azért küldtek, hogy- felébressze a gondtalan szíveket, megnyissa a csukott szemeket, és süket füleket hallóvá tegyen, kiegyenesítse a görbe nyelveket, hogy azt mondhassák: Nincs más isten, akinek joga van az imádathoz, csak Allah, Szubhanahu wa Ta'ala egyedül.”

Hadísz

Imam Darimi : 10

أَخْبَرَنَا مُحَمَّدُ بْنُ يَزِيدَ الْحِزَامِيُّ حَدَّثَنَا إِسْحَقُ بْنُ سُلَيْمَانَ عَنْ عَمْرِو بْنِ أَبِي قَيْسٍ عَنْ عَطَاءٍ قَالَ كَانَ رَجُلٌ مِنْ أَصْحَابِ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لَهُ إِلَيْهِ حَاجَةٌ فَمَشَى مَعَهُ حَتَّى دَخَلَ قَالَ فَإِحْدَى رِجْلَيْهِ فِي الْبَيْتِ وَالْأُخْرَى خَارِجَهُ كَأَنَّهُ يُنَاجِي فَالْتَفَتَ فَقَالَ أَتَدْرِي مَنْ كُنْتُ أُكَلِّمُ إِنَّ هَذَا مَلَكٌ لَمْ أَرَهُ قَطُّ قَبْلَ يَوْمِي هَذَا اسْتَأْذَنَ رَبَّهُ أَنْ يُسَلِّمَ عَلَيَّ قَالَ إِنَّا آتَيْنَاكَ أَوْ أَنْزَلْنَا الْقُرْآنَ فَصْلًا وَالسَّكِينَةَ صَبْرًا وَالْفُرْقَانَ وَصْلًا

Azt mondta nekünk [Mohammad bin Yazid Al Hizami], hogy [Ishaq bin Sulaiman] azt mondta ['Amr bin Abu Qais]-tól [Athától], azt mondta: A Próféta (béke legyen vele) egyik társa szükséget szenvedett tőle. Elkísérte őt, mígnem belépett a házba, és egyik lába bent, a másik pedig kint volt a házon, mintha a Próféta (béke legyen vele) beszélgetett volna egy férfival. Ezután megfordult és így szólt ahhoz a barátjához: Tudod, kivel beszélek? Egy angyal volt, akit még soha nem láttam, az angyal megkérte Ura engedélyét, hogy köszöntsön nekem. Allah azt mondja: 'Bizony, eljöttünk hozzátok, vagyis elküldtük a Koránt, mint döntéshozót, és As Sakinah-t türelemként, és Al Furqont vezetőként.'

Hadísz

Imam Darimi : 11

أَخْبَرَنَا مُجَاهِدُ بْنُ مُوسَى حَدَّثَنَا رَيْحَانُ هُوَ ابْنُ سَعِيدٍ حَدَّثَنَا عَبَّادٌ هُوَ ابْنُ مَنْصُورٍ عَنْ أَيُّوبَ عَنْ أَبِي قِلَابَةَ عَنْ عَطِيَّةَ أَنَّهُ سَمِعَ رَبِيعَةَ الْجُرَشِيَّ يَقُولُ أُتِيَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقِيلَ لَهُ لِتَنَمْ عَيْنُكَ وَلْتَسْمَعْ أُذُنُكَ وَلْيَعْقِلْ قَلْبُكَ قَالَ فَنَامَتْ عَيْنَايَ وَسَمِعَتْ أُذُنَايَ وَعَقَلَ قَلْبِي قَالَ فَقِيلَ لِي سَيِّدٌ بَنَى دَارًا فَصَنَعَ مَأْدُبَةً وَأَرْسَلَ دَاعِيًا فَمَنْ أَجَابَ الدَّاعِيَ دَخَلَ الدَّارَ وَأَكَلَ مِنْ الْمَأْدُبَةِ وَرَضِيَ عَنْهُ السَّيِّدُ وَمَنْ لَمْ يُجِبْ الدَّاعِيَ لَمْ يَدْخُلْ الدَّارَ وَلَمْ يَطْعَمْ مِنْ الْمَأْدُبَةِ وَسَخِطَ عَلَيْهِ السَّيِّدُ قَالَ فَاللَّهُ السَّيِّدُ وَمُحَمَّدٌ الدَّاعِي وَالدَّارُ الْإِسْلَامُ وَالْمَأْدُبَةُ الْجَنَّةُ

Azt mondta nekünk [Mujahid bin Musa], hogy [Raihan Ibnu Said] azt mondta nekünk ['Abbad Ibnu Mansur]-nak [Ayyubtól], [Abu Qilabah-tól], ['Athiyah-tól], hogy hallotta [Rabi'ah Al Jurasyi-t] ezt mondani: 'Előhozták a Prófétát, Sallallahu Alaihi Wasallam-ot, és azt mondták neki: Kérlek, hagyd, hogy a szemed aludjon, a füled halljon, és a szíved gondolkodjon.' Azt mondta: 'Így a szemeim látnak, a fülem hall, és a szívem gondolkodik.' Azt mondta: 'Tájékoztatást kaptam: 'Van egy úr, aki házat épít, majd lakomát ad, majd elküld valakit, hogy meghívja a lakomára. Aki válaszol a hívó hívására, belép a házba és megeszi az ételt, az úr elégedett lesz vele. Másrészt, aki nem válaszol a hívó hívására, és nem lép be a házba és nem eszi az ételt, arra a Mester haragudni fog.' Aztán azt mondta: A mester Allah Subhanahu Wa Ta'ala, a hívó Muhammad Shallallahu Alaihi Wasallam, a ház az iszlám, az étel pedig a mennyország.

Hadísz

Imam Darimi : 12

أَخْبَرَنَا الْحَسَنُ بْنُ عَلِيٍّ حَدَّثَنَا أَبُو أُسَامَةَ عَنْ جَعْفَرِ بْنِ مَيْمُونٍ التَّمِيمِيِّ عَنْ أَبِي عُثْمَانَ النَّهْدِيِّ أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ خَرَجَ إِلَى الْبَطْحَاءِ وَمَعَهُ ابْنُ مَسْعُودٍ فَأَقْعَدَهُ وَخَطَّ عَلَيْهِ خَطًّا ثُمَّ قَالَ لَا تَبْرَحَنَّ فَإِنَّهُ سَيَنْتَهِي إِلَيْكَ رِجَالٌ فَلَا تُكَلِّمْهُمْ فَإِنَّهُمْ لَنْ يُكَلِّمُوكَ فَمَضَى رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ حَيْثُ أَرَادَ ثُمَّ جَعَلُوا يَنْتَهُونَ إِلَى الْخَطِّ لَا يُجَاوِزُونَهُ ثُمَّ يَصْدُرُونَ إِلَى النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ حَتَّى إِذَا كَانَ مِنْ آخِرِ اللَّيْلِ جَاءَ إِلَيَّ فَتَوَسَّدَ فَخِذِي وَكَانَ إِذَا نَامَ نَفَخَ فِي النَّوْمِ نَفْخًا فَبَيْنَا رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مُتَوَسِّدٌ فَخِذِي رَاقِدٌ إِذْ أَتَانِي رِجَالٌ كَأَنَّهُمْ الْجِمَالُ عَلَيْهِمْ ثِيَابٌ بِيضٌ اللَّهُ أَعْلَمُ مَا بِهِمْ مِنْ الْجَمَالِ حَتَّى قَعَدَ طَائِفَةٌ مِنْهُمْ عِنْدَ رَأْسِهِ وَطَائِفَةٌ مِنْهُمْ عِنْدَ رِجْلَيْهِ فَقَالُوا بَيْنَهُمْ مَا رَأَيْنَا عَبْدًا أُوتِيَ مِثْلَ مَا أُوتِيَ هَذَا النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ إِنَّ عَيْنَيْهِ لَتَنَامَانِ وَإِنَّ قَلْبَهُ لَيَقْظَانُ اضْرِبُوا لَهُ مَثَلًا سَيِّدٌ بَنَى قَصْرًا ثُمَّ جَعَلَ مَأْدُبَةً فَدَعَا النَّاسَ إِلَى طَعَامِهِ وَشَرَابِهِ ثُمَّ ارْتَفَعُوا وَاسْتَيْقَظَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عِنْدَ ذَلِكَ فَقَالَ لِي أَتَدْرِي مَنْ هَؤُلَاءِ قُلْتُ اللَّهُ وَرَسُولُهُ أَعْلَمُ قَالَ هُمْ الْمَلَائِكَةُ قَالَ وَهَلْ تَدْرِي مَا الْمَثَلُ الَّذِي ضَرَبُوهُ قُلْتُ اللَّهُ وَرَسُولُهُ أَعْلَمُ قَالَ الرَّحْمَنُ بَنَى الْجَنَّةَ فَدَعَا إِلَيْهَا عِبَادَهُ فَمَنْ أَجَابَهُ دَخَلَ جَنَّتَهُ وَمَنْ لَمْ يُجِبْهُ عَاقَبَهُ وَعَذَّبَهُ

[Al Hasan bin 'Ali] tájékoztatott minket [Abu Uszáma]-tól [Ja'far bin Maimun At Tamimi]-től [Abu Usman An Nahdi]-tól, hogy Allah Küldötte (Allah békéje és áldása legyen vele) kiment Bathához, és vele volt Ibn Mas'ud (Allah legyen elégedett vele), majd Allah Küldötte (Allah békéje és áldása legyen vele) elment Bathához Ibn Mas'uddal (Allah legyen elégedett vele), majd leültette Ibn Mas'udot, és határt húzott neki. Aztán azt mondta: „Soha ne hagyd el ezt a helyet, mert emberek fognak találkozni veled, és te nem fogsz beszélni velük, és ők sem fognak beszélni veled.” Ezután Allah Küldötte (Allah békéje és áldása legyen vele) folytatta útját, amerre csak akarta. Aztán elérték a határt, de nem lépték át, majd Allah Küldöttéhez (Allah békéje és áldása legyen vele) mentek. Mígnem az éjszaka végére odajött hozzám, és elaludt, a combomat párnának használva, és alvás közben hallotta a lélegzetét. Amikor a Prophet of Sallallahu Alaihi Wasallam a combomon aludt, jóképű férfiak jöttek oda, csupa fehér ruhában. Sóhajts, milyen szépek! Így egy csoport leült Prophet of Sallallahu Alaihi Wasallam fejéhez, egy másik csoport pedig mellénk, és ezt mondták egymásnak: Soha nem volt még olyan szolgánk, aki olyan ajándékot kapott volna, mint amit Prophet of Sallallahu Alaihi Wasallam kapott. Ennek az embernek a szeme alszik, de a szíve ébren van, írj róla egy példázatot. Nos, ő olyan, mint egy mester, aki palotát épít, majd ételt készít, majd meghívja az embereket enni és inni, majd az emberek az égbe emelkednek. Ekkor Prophet of Sallallahu Alaihi Wasallam felébredt abban az időben, és azt mondta nekem: Tudod, kik ők? Akkor azt válaszoltam: Allah Szubhanahu wa Ta'ala és az Ő Küldötte jobban tudják. Aztán azt mondta: Angyalok ők. Aztán újra megkérdezte: „Tudod, mit jelent ez?” Azt mondtam, hogy Allah (béke legyen vele) és az Ő Küldötte, aki jobban tudja, így válaszolt: „Ar-Rahmán megépítette a mennyet, majd magához hívta szolgáit. Aki befogadta őt, belépett a mennybe, és aki visszautasította, azt megbüntette és megkínozta.”

Hadísz

Imam Darimi : 13

أَخْبَرَنَا نُعَيْمُ بْنُ حَمَّادٍ حَدَّثَنَا بَقِيَّةُ عَنْ بَحِيرٍ عَنْ خَالِدِ بْنِ مَعْدَانَ حَدَّثَنَا عَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنُ عَمْرٍو السُّلَمِيُّ عَنْ عُتْبَةَ بْنِ عَبْدٍ السُّلَمِيِّ أَنَّهُ حَدَّثَهُمْ وَكَانَ مِنْ أَصْحَابِ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ لَهُ رَجُلٌ كَيْفَ كَانَ أَوَّلُ شَأْنِكَ يَا رَسُولَ اللَّهِ قَالَ كَانَتْ حَاضِنَتِي مِنْ بَنِي سَعْدِ بْنِ بَكْرٍ فَانْطَلَقْتُ أَنَا وَابْنٌ لَهَا فِي بَهْمٍ لَنَا وَلَمْ نَأْخُذْ مَعَنَا زَادًا فَقُلْتُ يَا أَخِي اذْهَبْ فَأْتِنَا بِزَادٍ مِنْ عِنْدِ أُمِّنَا فَانْطَلَقَ أَخِي وَمَكَثْتُ عِنْدَ الْبَهْمِ فَأَقْبَلَ طَائِرَانِ أَبْيَضَانِ كَأَنَّهُمَا نَسْرَانِ فَقَالَ أَحَدُهُمَا لِصَاحِبِهِ أَهُوَ هُوَ قَالَ الْآخَرُ نَعَمْ فَأَقْبَلَا يَبْتَدِرَانِي فَأَخَذَانِي فَبَطَحَانِي لِلْقَفَا فَشَقَّا بَطْنِي ثُمَّ اسْتَخْرَجَا قَلْبِي فَشَقَّاهُ فَأَخْرَجَا مِنْهُ عَلَقَتَيْنِ سَوْدَاوَيْنِ فَقَالَ أَحَدُهُمَا لِصَاحِبِهِ ائْتِنِي بِمَاءِ ثَلْجٍ فَغَسَلَ بِهِ جَوْفِي ثُمَّ قَالَ ائْتِنِي بِمَاءِ بَرَدٍ فَغَسَلَ بِهِ قَلْبِي ثُمَّ قَالَ ائْتِنِي بِالسَّكِينَةِ فَذَرَّهُ فِي قَلْبِي ثُمَّ قَالَ أَحَدُهُمَا لِصَاحِبِهِ حُصْهُ فَحَاصَهُ وَخَتَمَ عَلَيْهِ بِخَاتَمِ النُّبُوَّةِ ثُمَّ قَالَ أَحَدُهُمَا لِصَاحِبِهِ اجْعَلْهُ فِي كِفَّةٍ وَاجْعَلْ أَلْفًا مِنْ أُمَّتِهِ فِي كِفَّةٍ قَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَإِذَا أَنَا أَنْظُرُ إِلَى الْأَلْفِ فَوْقِي أُشْفِقُ أَنْ يَخِرَّ عَلَيَّ بَعْضُهُمْ فَقَالَ لَوْ أَنَّ أُمَّتَهُ وُزِنَتْ بِهِ لَمَالَ بِهِمْ ثُمَّ انْطَلَقَا وَتَرَكَانِي قَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَفَرِقْتُ فَرَقًا شَدِيدًا ثُمَّ انْطَلَقْتُ إِلَى أُمِّي فَأَخْبَرْتُهَا بِالَّذِي لَقِيتُ فَأَشْفَقَتْ أَنْ يَكُونَ قَدْ الْتَبَسَ بِي فَقَالَتْ أُعِيذُكَ بِاللَّهِ فَرَحَلَتْ بَعِيرًا لَهَا فَجَعَلَتْنِي عَلَى الرَّحْلِ وَرَكِبَتْ خَلْفِي حَتَّى بُلْغَتِنَا إِلَى أُمِّي فَقَالَتْ أَدَّيْتُ أَمَانَتِي وَذِمَّتِي وَحَدَّثَتْهَا بِالَّذِي لَقِيتُ فَلَمْ يَرُعْهَا ذَلِكَ وَقَالَتْ إِنِّي رَأَيْتُ حِينَ خَرَجَ مِنِّي يَعْنِي نُورًا أَضَاءَتْ مِنْهُ قُصُورُ الشَّامِ

Elmondta nekünk [Nu'aim bin Hammad], [Baqiyyah], [Bahir]-tól [Khalid bin Ma'dan], ['Abdur Rahman bin 'Amr As Sulami], ['Utbah bin 'Abd As Sulami], hogy ő mondta nekik, és ő a Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egyik társa volt, egy férfi megkérdezte Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-tól: 'Hogyan kezdődött az életed, ó, Allah Küldötte?' Azt válaszolta: 'A nevelőanyám akkoriban egy nő volt Bani Sa'd bin Bakr-ból. Abban az időben én és egy másik kisgyerek abból a törzsből állatokat tereteltünk. Mivel nem hoztunk élelmet, megkértem a barátomat: 'Ó, testvérem, menj haza, és kérj élelmet anyánktól.' Aztán a testvérem elment, és én egyedül maradtam, hogy gondoskodjak az állatokról. Hirtelen két fehér madár jött, mint a sasok, az egyik azt mondta a másiknak: 'Tényleg ő az?' Válaszoljatok a többieknek: Igen!' Aztán ketten körülvettek, kirángattak és szétterítettek, majd felvágták a gyomrom, kivették a májamat, felvágták és kivettek két fekete csomót. Aztán az egyikük azt mondta a barátjának: „Adott nekem hóvizet, majd azzal mosta ki a gyomrom.” Aztán újra azt mondta: „Adj nekem egy kis hideg vizet!” És megmosta a szívemet. Aztán azt mondta: „Adj nekem As Sakinah-t – nyugalmat –!” Aztán a szívembe hintette. Aztán az egyikük azt mondta a barátjának: „Varrd össze!” Aztán összevarrta, és megjelölte a khatam nubuwah-val – a Próféták borítójával –. Aztán az egyikük azt mondta a barátjának: „Tedd őt egy mérlegre, és tegyél ezer embert egy mérlegre az ő emberei közül is.” Akkor Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Abban az időben ezer embert láttam magam felett, ezért féltem, hogy néhányan közülük rám esnek.” Akkor a férfi újra azt mondta: „Ha az ő embereit mérnék össze vele, ő biztosan nehezebb lenne, mint az ő emberei, és akkor mindketten elhagynának engem.” Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: Nagyon féltem, ezért odarohantam a dajkámhoz, és elmeséltem neki, mi történt velem. Aggódott, hogy valami történik velem, és azt mondta: Allah, Szubhánahu wa Ta'ala védelmét kérem neked. Aztán előkészítette a lovát, felültetett a tevére, és mögöttem lovagolt, amíg el nem értük anyámat. Akkor azt mondta anyámnak: Teljesítettem a rám bízott megbízatást és terhet. Majd elmesélte neki, mi történt velem. De ez nem haragította meg, sőt, anyám így válaszolt: Korábban láttam őt, amikor éppen kijött a méhemből, nevezetesen a fényt, amely megvilágítja Sám trónját.

Hadísz

Imam Darimi : 14

أَخْبَرَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ عِمْرَانَ حَدَّثَنَا أَبُو دَاوُدَ حَدَّثَنَا جَعْفَرُ بْنُ عُثْمَانَ الْقُرَشِيُّ عَنْ عُثْمَانَ بْنِ عُرْوَةَ بْنِ الزُّبَيْرِ عَنْ أَبِيهِ عَنْ أَبِي ذَرٍّ الْغِفَارِيِّ قَالَ قُلْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ كَيْفَ عَلِمْتَ أَنَّكَ نَبِيٌّ حَتَّى اسْتَيْقَنْتَ فَقَالَ يَا أَبَا ذَرٍّ أَتَانِي مَلَكَانِ وَأَنَا بِبَعْضِ بَطْحَاءِ مَكَّةَ فَوَقَعَ أَحَدُهُمَا عَلَى الْأَرْضِ وَكَانَ الْآخَرُ بَيْنَ السَّمَاءِ وَالْأَرْضِ فَقَالَ أَحَدُهُمَا لِصَاحِبِهِ أَهُوَ هُوَ قَالَ نَعَمْ قَالَ فَزِنْهُ بِرَجُلٍ فَوُزِنْتُ بِهِ فَوَزَنْتُهُ ثُمَّ قَالَ فَزِنْهُ بِعَشَرَةٍ فَوُزِنْتُ بِهِمْ فَرَجَحْتُهُمْ ثُمَّ قَالَ زِنْهُ بِمِائَةٍ فَوُزِنْتُ بِهِمْ فَرَجَحْتُهُمْ ثُمَّ قَالَ زِنْهُ بِأَلْفٍ فَوُزِنْتُ بِهِمْ فَرَجَحْتُهُمْ كَأَنِّي أَنْظُرُ إِلَيْهِمْ يَنْتَثِرُونَ عَلَيَّ مِنْ خِفَّةِ الْمِيزَانِ قَالَ فَقَالَ أَحَدُهُمَا لِصَاحِبِهِ لَوْ وَزَنْتَهُ بِأُمَّتِهِ لَرَجَحَهَا

Azt mondta nekünk [Abdullah bin Imran], azt mondta nekünk [Abu Daud], azt mondta nekünk [Ja'far bin Utsman Al Qurasyi]-t [Uthman bin Urwah bin Az Zubair-tól] [apjától] [Abu Dzar Al Ghifari]-tól, Radliyallahu'anhu-tól, mondta: Megkérdeztem, ó, Allah Küldötte, hogyan lehetsz biztos benne, hogy te vagy a Próféta? A Próféta így válaszolt: Ó, Abu Dzar, két angyal jött hozzám, amikor Mekka völgyében voltam. Az egyikük a földre száll le, a másik pedig az ég és a föld között van. Az egyikük megkérdezte a barátjától: Tényleg ő az? Erre a barátja azt válaszolta: Igen! Aztán újra azt mondta: Ha így van, mérd meg valakivel, akkor tíz emberrel fognak megmérni, és nehezebb leszek náluk. Aztán újra azt mondta: „Mérd meg száz emberrel”, és megmértek, és nehezebb voltam náluk. Aztán újra azt mondta: „Akkor mérd meg magad ezer emberrel”, akkor megmértek, és nehezebb voltam náluk. Akkoriban mintha azt láttam volna, hogy lökdösődnek, mert a mérleg túl keskeny, majd a két angyal egyike azt mondta a barátjának: még ha őt is megmérnék egész népével együtt, akkor is nehezebb lenne náluk.

Hadísz

Imam Darimi : 15

أَخْبَرَنَا إِسْمَعِيلُ بْنُ خَلِيلٍ حَدَّثَنَا عَلِيُّ بْنُ مُسْهِرٍ حَدَّثَنَا الْأَعْمَشُ عَنْ أَبِي صَالِحٍ قَالَ كَانَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يُنَادِيهِمْ يَا أَيُّهَا النَّاسُ إِنَّمَا أَنَا رَحْمَةٌ مُهْدَاةٌ

Azt mondta nekünk [Ismail bin Khalil], azt mondta nekünk [Ali bin Mushir], azt mondta nekünk [Al Amasyt] [Abu Salihtól]; A Próféta (béke legyen vele) egyszer így szólította őket: Ó, emberek, bizony, én irgalom és vezető vagyok.

Hadísz

Imam Darimi : 16

أَخْبَرَنَا مُحَمَّدُ بْنُ طَرِيفٍ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ فُضَيْلٍ حَدَّثَنَا أَبُو حَيَّانَ عَنْ عَطَاءٍ عَنْ ابْنِ عُمَرَ قَالَ كُنَّا مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي سَفَرٍ فَأَقْبَلَ أَعْرَابِيٌّ فَلَمَّا دَنَا مِنْهُ قَالَ لَهُ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَيْنَ تُرِيدُ قَالَ إِلَى أَهْلِي قَالَ هَلْ لَكَ فِي خَيْرٍ قَالَ وَمَا هُوَ قَالَ تَشْهَدُ أَنْ لَا إِلَهَ إِلَّا اللَّهُ وَحْدَهُ لَا شَرِيكَ لَهُ وَأَنَّ مُحَمَّدًا عَبْدُهُ وَرَسُولُهُ قَالَ وَمَنْ يَشْهَدُ عَلَى مَا تَقُولُ قَالَ هَذِهِ السَّلَمَةُ فَدَعَاهَا رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَهِيَ بِشَاطِئِ الْوَادِي فَأَقْبَلَتْ تَخُدُّ الْأَرْضَ خَدًّا حَتَّى قَامَتْ بَيْنَ يَدَيْهِ فَاسْتَشْهَدَهَا ثَلَاثًا فَشَهِدَتْ ثَلَاثًا أَنَّهُ كَمَا قَالَ ثُمَّ رَجَعَتْ إِلَى مَنْبَتِهَا وَرَجَعَ الْأَعْرَابِيُّ إِلَى قَوْمِهِ وَقَالَ إِنْ اتَّبَعُونِي أَتَيْتُكَ بِهِمْ وَإِلَّا رَجَعْتُ فَكُنْتُ مَعَكَ

Azt mondta nekünk [Mohammad bin Tharif], hogy [Muhammad bin Fudlail] azt mondta nekünk [Abu Hayyan]-nak [Athától] [Ibn Umartól], Radliyallahu'anhu-tól, mondta; amikor Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-mal voltunk egy úton, találkoztunk egy beduin arabmal, és miután odamentünk hozzá, Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam megkérdezte tőle: "Hová mész?" A beduin arabok válaszoltak: "Találkozni akarok a családommal." Erre az Apostol megkérdezte: "Akarsz valami jót?" Azt válaszolta: "Mi a jóság?" Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: "Nevezetesen, te tanúsítod, hogy nincs más imádatra méltó isten, csak Allah, Szubhanahu wa Ta'ala, és tanúsítod, hogy Mohammad Sallallahu Alaihi Wasallam az Ő szolgája és Küldötte." A beduin arab azt mondta: "Akkor ki bizonyíthatja be annak igazát, amit mondtál?" Az Apostol válaszolt: Szaláma fának hívta a Próféta, miközben a fa a domb szélén volt, majd a fa a földet kettéhasítva közeledett Shallallahu Alaihi Wasallam profeetához (béke legyen vele). Az apostol háromszor kérte meg, hogy tegyen tanúbizonyságot. Ő is háromszor tett tanúvallomást, ahogy a Shallallahu Alaihi Wasallam profeetája is mondta, majd a fa visszatért oda, ahol nőtt. A beduin arab visszatért népéhez, és azt mondta: Ha követnek engem, elviszem őket Felséged – Shallallahu Alaihi Wasallam profeetája – eléjük. Ha nem, visszatérek, hogy eléjük menjek Felségednek, és veled maradok.

Hadísz

Imam Darimi : 17

أَخْبَرَنَا عُبَيْدُ اللَّهِ بْنُ مُوسَى عَنْ إِسْمَعِيلَ بْنِ عَبْدِ الْمَلِكِ عَنْ أَبِي الزُّبَيْرِ عَنْ جَابِرٍ قَالَ خَرَجْتُ مَعَ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي سَفَرٍ وَكَانَ لَا يَأْتِي الْبَرَازَ حَتَّى يَتَغَيَّبَ فَلَا يُرَى فَنَزَلْنَا بِفَلَاةٍ مِنْ الْأَرْضِ لَيْسَ فِيهَا شَجَرٌ وَلَا عَلَمٌ فَقَالَ يَا جَابِرُ اجْعَلْ فِي إِدَاوَتِكَ مَاءً ثُمَّ انْطَلِقْ بِنَا قَالَ فَانْطَلَقْنَا حَتَّى لَا نُرَى فَإِذَا هُوَ بِشَجَرَتَيْنِ بَيْنَهُمَا أَرْبَعُ أَذْرُعٍ فَقَالَ يَا جَابِرُ انْطَلِقْ إِلَى هَذِهِ الشَّجَرَةِ فَقُلْ يُقَلْ لَكِ الْحَقِي بِصَاحِبَتِكِ حَتَّى أَجْلِسَ خَلْفَكُمَا فَرَجَعَتْ إِلَيْهَا فَجَلَسَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ خَلْفَهُمَا ثُمَّ رَجَعَتَا إِلَى مَكَانِهِمَا فَرَكِبْنَا مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَرَسُولُ اللَّهِ بَيْنَنَا كَأَنَّمَا عَلَيْنَا الطَّيْرُ تُظِلُّنَا فَعَرَضَتْ لَهُ امْرَأَةٌ مَعَهَا صَبِيٌّ لَهَا فَقَالَتْ يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّ ابْنِي هَذَا يَأْخُذُهُ الشَّيْطَانُ كُلَّ يَوْمٍ ثَلَاثَ مِرَارٍ قَالَ فَتَنَاوَلَ الصَّبِيَّ فَجَعَلَهُ بَيْنَهُ وَبَيْنَ مُقَدَّمِ الرَّحْلِ ثُمَّ قَالَ اخْسَأْ عَدُوَّ اللَّهِ أَنَا رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ اخْسَأْ عَدُوَّ اللَّهِ أَنَا رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ ثَلَاثًا ثُمَّ دَفَعَهُ إِلَيْهَا فَلَمَّا قَضَيْنَا سَفَرَنَا مَرَرْنَا بِذَلِكَ الْمَكَانِ فَعَرَضَتْ لَنَا الْمَرْأَةُ مَعَهَا صَبِيُّهَا وَمَعَهَا كَبْشَانِ تَسُوقُهُمَا فَقَالَتْ يَا رَسُولَ اللَّهِ اقْبَلْ مِنِّي هَدِيَّتِي فَوَالَّذِي بَعَثَكَ بِالْحَقِّ مَا عَادَ إِلَيْهِ بَعْدُ فَقَالَ خُذُوا مِنْهَا وَاحِدًا وَرُدُّوا عَلَيْهَا الْآخَرَ قَالَ ثُمَّ سِرْنَا وَرَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بَيْنَنَا كَأَنَّمَا عَلَيْنَا الطَّيْرُ تُظِلُّنَا فَإِذَا جَمَلٌ نَادٌّ حَتَّى إِذَا كَانَ بَيْنَ سِمَاطَيْنِ خَرَّ سَاجِدًا فَحَبَسَ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَقَالَ عَلَيَّ النَّاسَ مَنْ صَاحِبُ الْجَمَلِ فَإِذَا فِتْيَةٌ مِنْ الْأَنْصَارِ قَالُوا هُوَ لَنَا يَا رَسُولَ اللَّهِ قَالَ فَمَا شَأْنُهُ قَالُوا اسْتَنَيْنَا عَلَيْهِ مُنْذُ عِشْرِينَ سَنَةً وَكَانَتْ بِهِ شُحَيْمَةٌ فَأَرَدْنَا أَنْ نَنْحَرَهُ فَنَقْسِمَهُ بَيْنَ غِلْمَانِنَا فَانْفَلَتَ مِنَّا قَالَ بِيعُونِيهِ قَالُوا لَا بَلْ هُوَ لَكَ يَا رَسُولَ اللَّهِ قَالَ أَمَّا لِي فَأَحْسِنُوا إِلَيْهِ حَتَّى يَأْتِيَهُ أَجَلُهُ قَالَ الْمُسْلِمُونَ عِنْدَ ذَلِكَ يَا رَسُولَ اللَّهِ نَحْنُ أَحَقُّ بِالسُّجُودِ لَكَ مِنْ الْبَهَائِمِ قَالَ لَا يَنْبَغِي لِشَيْءٍ أَنْ يَسْجُدَ لِشَيْءٍ وَلَوْ كَانَ ذَلِكَ كَانَ النِّسَاءُ لِأَزْوَاجِهِنَّ

Ubaidullah bin Musa jelentette nekünk Isa bin Abdul Malikot Abu Az Zubairból, Dzsabirból (Allah legyen vele elégedett), aki ezt mondta: Allah Küldöttével (Allah békéje és áldása legyen vele) útra keltem, és valahányszor könnyíteni akart magán, elrejtőzött, hogy ne láthassák. Egy hatalmas, nyílt mezőn voltunk, fák és életjelek nélkül, és azt mondta: Ó, Dzsabir, vigyél egy kis vizet az edényeddel, és folytassuk utunkat. Dzsabir azt mondta: Folytattuk utunkat, amíg már nem láttak minket. Hirtelen két fa jelent meg, négy könyöknyire egymástól. Azt mondta: Kérlek, menj oda ahhoz a fához, és beszélj hozzá, az válaszolni fog, és azt mondja neki: 'Menj a melletted lévő fához, hogy leülhessek mindkettőtök mögé.' A fa odament a társához, a mellette lévő fához, és Allah Küldötte (Allah békéje és áldása legyen vele) leült mögéjük, majd a két fa visszatért a helyére. Ezután felpattantunk a lovainkra, és mintha egy madár lepett volna el minket, ekkor egy nő és a kisbabája elfogta Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamot, és azt mondta: „Ó, Allah Küldötte, gyermekemet naponta háromszor megzavarja az ördög.” – mondta Dzsabir; ekkor Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam fogta a babát, a kocsija elé tette, majd azt mondta: „Menj el, ó, Allah ellensége! Én vagyok Allah Küldötte.” – mondta az apostol háromszor. Aztán visszaadta az asszonynak. Amikor visszatértünk utunkról, az eredeti úton haladtunk, és egy nő és gyermeke elfogott minket két birkával, amelyeket éppen terelt. Aztán azt mondta: „Ó, Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam, kérlek, fogadd el tőlem ezt az ajándékot, Annak a kedvéért, aki elküldött téged, az ördög nem jön vissza.” Azt mondta: „Vedd az egyiket, a másikat pedig add vissza neki.” Aztán folytattuk utunkat, és úgy tűnt, a madarak menedéket keresnek nekünk, hirtelen egy teve elszaladt, de amikor elérte a két ligetet, azonnal meghajolt és leborult, és Allah Küldötte (Allah békéje és áldása legyen vele) elkapta. Allah Küldötte megkérdezte az embereket: „Gyertek ide, ó emberek, kié ez a teve?” Ekkor néhány fiatalember az anszárok közül így válaszolt: „A miénk, ó, Allah Küldötte” – kérdezte. „Mi a baj vele?” Azt válaszolták: „Már húsz éve törődünk vele, és nagyon meghízott – kövér lett –, ezért le akartuk vágni és megosztani a gyermekeinkkel, de elszaladt előlünk. Azt mondta: „Rendben, akkor add el nekem.” Azt válaszolták: „Ó, nem kell, Felség, de elég ajándéknak nektek.” A Próféta azt mondta: „Rendben, ha az enyém, akkor legyetek kedvesek hozzá, amíg el nem jön a halála.” Abban az időben a muszlimok azt mondták: Ó, Allah Küldötte, nagyobb jogunk van meghajolni az állatok királya előtt – mondta. – Nem helyes, hogy egy teremtmény egy másik teremtmény előtt leboruljon, ha megengedett lenne, akkor a nők is leborulhatnának a férjük előtt.

Hadísz

Imam Darimi : 18

حَدَّثَنَا يَعْلَى حَدَّثَنَا الْأَجْلَحُ عَنْ الذَّيَّالِ بْنِ حَرْمَلَةَ عَنْ جَابِرِ بْنِ عَبْدِ اللَّهِ قَالَ أَقْبَلْنَا مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ حَتَّى دُفِعْنَا إِلَى حَائِطٍ فِي بَنِي النَّجَّارِ فَإِذَا فِيهِ جَمَلٌ لَا يَدْخُلُ الْحَائِطَ أَحَدٌ إِلَّا شَدَّ عَلَيْهِ فَذَكَرُوا ذَلِكَ لِلنَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَأَتَاهُ فَدَعَاهُ فَجَاءَ وَاضِعًا مِشْفَرَهُ عَلَى الْأَرْضِ حَتَّى بَرَكَ بَيْنَ يَدَيْهِ فَقَالَ هَاتُوا خِطَامًا فَخَطَمَهُ وَدَفَعَهُ إِلَى صَاحِبِهِ ثُمَّ الْتَفَتَ فَقَالَ مَا بَيْنَ السَّمَاءِ إِلَى الْأَرْضِ إِلَّا يَعْلَمُ أَنِّي رَسُولُ اللَّهِ إِلَّا عَاصِيَ الْجِنِّ وَالْإِنْسِ

Azt mondta nekünk [Ya'la], hogy ezt mondta nekünk [Al Ajlah] [Adz Dzayyal bin Harmalah-tól] [Jabir bin Abdullah] Radliyallahu'anhu-tól; visszatértünk az utazásunkból, ahol a Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-mal utaztunk. Mielőtt egy Bani Najjar faluba értünk, hirtelen egy teve állt el mindenkit, aki be akart menni az ültetvényre. Ezt jelentették Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-nak, aki odament hozzá és hívta a tevét. A teve odament és ajkait a földre helyezte, amíg térdre nem ereszkedett előtte. Aztán azt mondta: fogott egy kötelet, megkötözte a kötéllel és visszaadta a tulajdonosának. Aztán visszanézett és azt mondta: Nincs senki az ég és a föld között, aki ne tudná, hogy én vagyok Allah Szubhanahu wa Ta'ala küldötte, kivéve az engedetleneket; a dzsinneket és az embereket.

Hadísz

Imam Darimi : 19

أَخْبَرَنَا الْحَجَّاجُ بْنُ مِنْهَالٍ حَدَّثَنَا حَمَّادُ بْنُ سَلَمَةَ عَنْ فَرْقَدٍ السَّبَخِيِّ عَنْ سَعِيدِ بْنِ جُبَيْرٍ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍ أَنَّ امْرَأَةً جَاءَتْ بِابْنٍ لَهَا إِلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَتْ يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّ ابْنِي بِهِ جُنُونٌ وَإِنَّهُ يَأْخُذُهُ عِنْدَ غَدَائِنَا وَعَشَائِنَا فَيُخَبَّثُ عَلَيْنَا فَمَسَحَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ صَدْرَهُ وَدَعَا فَثَعَّ ثَعَّةً وَخَرَجَ مِنْ جَوْفِهِ مِثْلُ الْجِرْوِ الْأَسْوَدِ فَسَعَى

[Al Hajjaj bin Minhal] elmondta nekünk [Hammad bin Salamah]-nak [Farqad As Sabakhi-tól] [Said bin Jubair-tól] [Ibn Abbas] Radliyallahu'anhu-tól, hogy egy nő a gyermekével odament Prosecco Allahhoz (béke legyen vele), és azt mondta: „Ó, Allah Küldötte, a gyermekemet megszállta egy dzsinn, a dzsinn mindig bejött, amikor ebédeltünk és vacsoráztunk, és rosszat mondott rólunk.” Aztán Prosecco Allah Küldötte imádkozott érte. Aztán hányt, és valami – mint egy fekete kiskutya – kijött a szájából, majd elment.”

Hadísz

Imam Darimi : 20

حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ سَعِيدٍ أَخْبَرَنَا يَحْيَى بْنُ أَبِي بُكَيْرٍ الْعَبْدِيُّ عَنْ إِبْرَاهِيمَ بْنِ طَهْمَانَ عَنْ سِمَاكٍ عَنْ جَابِرِ بْنِ سَمُرَةَ قَالَ قَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ إِنِّي لَأَعْرِفُ حَجَرًا بِمَكَّةَ كَانَ يُسَلِّمُ عَلَيَّ قَبْلَ أَنْ أُبْعَثَ إِنِّي لَأَعْرِفُهُ الْآنَ

Azt mondta nekünk [Mohammad bin Szaíd], azt mondta nekünk [Jahya bin Abu Bakr Al 'Abdi] [Ibrahim bin Thahmantól], [Simaktól], [Jabir bin Samurahtól], Radliyallahu'anhu-tól – mondta; Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Tudom, hogy van egy kő Mekkában, amivel üdvözölt, mielőtt elküldtek. Most már tényleg tudom.”