Imam Abu Dawud : 121
حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ مَسْلَمَةَ عَنْ مَالِكٍ عَنْ أَبِي الزِّنَادِ عَنْ الْأَعْرَجِ عَنْ أَبِي هُرَيْرَةَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ إِذَا تَوَضَّأَ أَحَدُكُمْ فَلْيَجْعَلْ فِي أَنْفِهِ مَاءً ثُمَّ لِيَنْثُرْ
[Abdullah bin Maslamah], [Malik], [Abu Az-Zinad], [Al A'raj] és [Abu Hurairah] elmondták nekünk, hogy Allah Küldötte (béke és áldás legyen vele) azt mondta: „Amikor valaki közületek mosakodást végez, tegyen vizet az orrába, majd engedje ki.”
Imam Abu Dawud : 122
حَدَّثَنَا إِبْرَاهِيمُ بْنُ مُوسَى حَدَّثَنَا وَكِيعٌ حَدَّثَنَا ابْنُ أَبِي ذِئْبٍ عَنْ قَارِظٍ عَنْ أَبِي غَطَفَانَ عَنْ ابْنِ عَبَّاسٍ قَالَقَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ اسْتَنْثِرُوا مَرَّتَيْنِ بَالِغَتَيْنِ أَوْ ثَلَاثًا
[Ibrahim bin Musa] azt mondta nekünk, hogy [Waki'] azt mondta nekünk [Ibn Abi Dzi`b]-nek [Qarizh-tól], [Abu Ghathafan-tól], [Ibn Abbas-tól], azt mondta; Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt mondta: „Beristinsyaqlah - Lélegezzünk vizet az orrunkba, majd fújjuk ki - kétszer vagy háromszor teljesen”.
Imam Abu Dawud : 123
حَدَّثَنَا قُتَيْبَةُ بْنُ سَعِيدٍ فِي آخَرِينَ قَالُوا حَدَّثَنَا يَحْيَى بْنُ سُلَيْمٍ عَنْ إِسْمَعِيلَ بْنِ كَثِيرٍ عَنْ عَاصِمِ بْنِ لَقِيطِ بْنِ صَبْرَةَ عَنْ أَبِيهِ لَقِيطِ بْنِ صَبْرَةَ قَالَكُنْتُ وَافِدَ بَنِي الْمُنْتَفِقِ أَوْ فِي وَفْدِ بَنِي الْمُنْتَفِقِ إِلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ فَلَمَّا قَدِمْنَا عَلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَلَمْ نُصَادِفْهُ فِي مَنْزِلِهِ وَصَادَفْنَا عَائِشَةَ أُمَّ الْمُؤْمِنِينَ قَالَ فَأَمَرَتْ لَنَا بِخَزِيرَةٍ فَصُنِعَتْ لَنَا قَالَ وَأُتِينَا بِقِنَاعٍ وَلَمْ يَقُلْ قُتَيْبَةُ الْقِنَاعَ وَالْقِنَاعُ الطَّبَقُ فِيهِ تَمْرٌ ثُمَّ جَاءَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ هَلْ أَصَبْتُمْ شَيْئًا أَوْ أُمِرَ لَكُمْ بِشَيْءٍ قَالَ قُلْنَا نَعَمْ يَا رَسُولَ اللَّهِ قَالَ فَبَيْنَا نَحْنُ مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ جُلُوسٌ إِذْ دَفَعَ الرَّاعِي غَنَمَهُ إِلَى الْمُرَاحِ وَمَعَهُ سَخْلَةٌ تَيْعَرُ فَقَالَ مَا وَلَّدْتَ يَا فُلَانُ قَالَ بَهْمَةً قَالَ فَاذْبَحْ لَنَا مَكَانَهَا شَاةً ثُمَّ قَالَ لَا تَحْسِبَنَّ وَلَمْ يَقُلْ لَا تَحْسَبَنَّ أَنَّا مِنْ أَجْلِكَ ذَبَحْنَاهَا لَنَا غَنَمٌ مِائَةٌ لَا نُرِيدُ أَنْ تَزِيدَ فَإِذَا وَلَّدَ الرَّاعِي بَهْمَةً ذَبَحْنَا مَكَانَهَا شَاةً قَالَ قُلْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّ لِي امْرَأَةً وَإِنَّ فِي لِسَانِهَا شَيْئًا يَعْنِي الْبَذَاءَ قَالَ فَطَلِّقْهَا إِذًا قَالَ قُلْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ إِنَّ لَهَا صُحْبَةً وَلِي مِنْهَا وَلَدٌ قَالَ فَمُرْهَا يَقُولُ عِظْهَا فَإِنْ يَكُ فِيهَا خَيْرٌ فَسَتَفْعَلْ وَلَا تَضْرِبْ ظَعِينَتَكَ كَضَرْبِكَ أُمَيَّتَكَ فَقُلْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ أَخْبِرْنِي عَنْ الْوُضُوءِ قَالَ أَسْبِغْ الْوُضُوءَ وَخَلِّلْ بَيْنَ الْأَصَابِعِ وَبَالِغْ فِي الِاسْتِنْشَاقِ إِلَّا أَنْ تَكُونَ صَائِمًاحَدَّثَنَا عُقْبَةُ بْنُ مُكْرَمٍ حَدَّثَنَا يَحْيَى بْنُ سَعِيدٍ حَدَّثَنَا ابْنُ جُرَيْجٍ حَدَّثَنِي إِسْمَعِيلُ بْنُ كَثِيرٍ عَنْ عَاصِمِ بْنِ لَقِيطِ بْنِ صَبْرَةَ عَنْ أَبِيهِ وَافِدِ بَنِي الْمُنْتَفِقِ أَنَّهُ أَتَى عَائِشَةَ فَذَكَرَ مَعْنَاهُ قَالَ فَلَمْ يَنْشَبْ أَنْ جَاءَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَتَقَلَّعُ يَتَكَفَّأُ وَقَالَ عَصِيدَةٌ مَكَانَ خَزِيرَةٍ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ يَحْيَى بْنِ فَارِسٍ حَدَّثَنَا أَبُو عَاصِمٍ حَدَّثَنَا ابْنُ جُرَيْجٍ بِهَذَا الْحَدِيثِ قَالَ فِيهِ إِذَا تَوَضَّأْتَ فَمَضْمِضْ
Mi [Qutaibah bin Said] elmondtuk más gyülekezeteknek – mondták; Elmondta nekünk [Yahya bin Sulaim] [Isma'il bin Kathirtól] [Ashim bin Laqith bin Shabrah-tól] [az apjától, Laqith bin Shabrah-tól] – mondta; Egykor Bani Muntafiq követ voltam, vagy részt vettem egy Bani Muntafiq követségen Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamnál – mondta; „Amikor meglátogattuk Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamot, kiderült, hogy nem vele találkoztunk a házában, hanem csak Aisyah Ummul Mukmininnel” – folytatta Laqith; Aztán ő – 'Aisyah – khazirah ételt készített nekünk – egyfajta zabkását, apróra vágott hússal keverve –. Miután elkészítették nekünk az ételt, hoztak nekünk egy datolyás edényt, majd a Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam odament, és megkérdezte: „Van valami ennivalótok, vagy parancsot kaptatok, hogy készítsetek nektek valamit?” Ő – Laqith – azt mondta: „Azt válaszoltuk: Igen, ó, Allah Küldötte.” Laqith folytatta: „Míg Rasulullahu Sallallahu Alaihi Wasallammal ültünk, hirtelen odajött a kecskepásztor, és beterelte a kecskéjét, Shallallahu Alaihi Wasallamot, az akolba egy mégelő báránnyal. Erre ő (sallallaahu alaihi wasallam) megkérdezte: „Mit keresel, ó, ez és ez?” A pásztor így válaszolt: „Egy kecske gidát szült.” Azt mondta: „Vágj le inkább egy kecskét.” Aztán ismét azt mondta: „Soha ne gondold, hogy azért vágtuk le ezt a kecskét, mert ti léteztetek. Száz kecskénk van, nem akarunk többet ennél.” „Ha a pásztornak egynél több kecskéje van – mert valaki már ellett –, akkor levágunk egyet az újszülött helyett.” Laqith folytatta: „Azt mondtam: Ó, Allah Küldötte, valóban van egy feleségem, aki rosszul beszél.” Azt mondta: „Akkor válj el tőle!” Laqith azt mondta: „Azt mondtam: Ó, Allah Küldötte, valóban életem barátja lett, és gyermekeim születtek tőle.” Azt mondta: „Adj neki tanácsot! Ha igazán jó, természetesen megfogadja a tanácsodat, és ne verd meg a feleségedet, ahogy te verted a rabszolgalányodat.” Így hát azt mondtam: Ó, Allah Küldötte, mondd el, hogyan kell elvégezni a mosakodást. Azt válaszolta: „Tökéletesen mosd meg magad, tedd az ujjaid közé, és légy nagyon szigorú a szertartásaidban, kivéve, ha böjtölsz.” ['Uqbah bin Mukrim] azt mondta nekünk, [Yahya bin Said] azt mondta nekünk, [Ibnu Juraij] azt mondta nekem [Isma'il bin Katsir]-nak [Ashim bin Laqith bin Shabrah-tól], [az apjától, a Bani Muntafiq küldöttjétől], hogy egyszer találkozott Aisyah-val, majd megemlítette a jelentőségteljes hadíszt. Megemlítette; Nem sokkal ezután Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam hangosan sétált. Ő is 'Ashidah-t említett Khazirah helyett. Azt mondta nekünk, [Muhammad bin Yahya bin Faris] azt mondta nekünk, [Abu Ashim] azt mondta nekünk [Ibn Juraij]-nak ezzel a hadísszal, megemlítette neki: Amikor mosakodást végzel, öblítsd ki a szádat.
Imam Abu Dawud : 124
حَدَّثَنَا أَبُو تَوْبَةَ يَعْنِي الرَّبِيعَ بْنَ نَافِعٍ حَدَّثَنَا أَبُو الْمَلِيحِ عَنْ الْوَلِيدِ بْنِ زَوْرَانَ عَنْ أَنَسٍ يَعْنِي ابْنَ مَالِكٍأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَانَ إِذَا تَوَضَّأَ أَخَذَ كَفًّا مِنْ مَاءٍ فَأَدْخَلَهُ تَحْتَ حَنَكِهِ فَخَلَّلَ بِهِ لِحْيَتَهُ وَقَالَ هَكَذَا أَمَرَنِي رَبِّي عَزَّ وَجَلَّقَالَ أَبُو دَاوُد وَالْوَلِيدُ بْنُ زَوْرَانَ رَوَى عَنْهُ حَجَّاجُ بْنُ حَجَّاحٍ وَأَبُو الْمَلِيحِ الرَّقِّيُّ
Azt mondták nekünk [Abu Taubah, Ar-Rabi' bin Nafi'], hogy [Abu Al-Malih] elmondta nekünk [Al-Walid bin Zaurantól] [Anas bin Maliktól], hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) mosakodás közben vizet vett a tenyerébe, majd az álla alá tette, végül a szakálla közé, és azt mondta: „Így parancsolta meg a Rabbim (béke legyen vele)”. Abu Dávud azt mondta: „Hadzsaj bin Hadzsaj Al-Walid bin Zaurantól és Abu Al-Malih Ar-Raqitól hallottuk.”
Imam Abu Dawud : 125
حَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ مُحَمَّدِ بْنِ حَنْبَلٍ حَدَّثَنَا يَحْيَى بْنُ سَعِيدٍ عَنْ ثَوْرٍ عَنْ رَاشِدِ بْنِ سَعْدٍ عَنْ ثَوْبَانَ قَالَبَعَثَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ سَرِيَّةً فَأَصَابَهُمْ الْبَرْدُ فَلَمَّا قَدِمُوا عَلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَمَرَهُمْ أَنْ يَمْسَحُوا عَلَى الْعَصَائِبِ وَالتَّسَاخِينِ
Azt mondta nekünk [Ahmad bin Muhammad bin Hanbal], hogy [Yahya bin Said] [Tsaurtól], [Rashid bin Sa'dtól], [Tsaubantól] azt mondta: „Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egyszer küldött egy sereget – hogy harcoljanak anélkül, hogy követték volna –, aztán hideg lett úrrá rajtuk. Miután megérkeztek a Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamhoz, megparancsolta nekik, hogy töröljék le a turbánjukat és a khufjukat.”
Imam Abu Dawud : 126
حَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ صَالِحٍ حَدَّثَنَا ابْنُ وَهْبٍ حَدَّثَنِي مُعَاوِيَةُ بْنُ صَالِحٍ عَنْ عَبْدِ الْعَزِيزِ بْنِ مُسْلِمٍ عَنْ أَبِي مَعْقِلٍ عَنْ أَنَسِ بْنِ مَالِكٍ قَالَرَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَتَوَضَّأُ وَعَلَيْهِ عِمَامَةٌ قِطْرِيَّةٌ فَأَدْخَلَ يَدَهُ مِنْ تَحْتِ الْعِمَامَةِ فَمَسَحَ مُقَدَّمَ رَأْسِهِ وَلَمْ يَنْقُضْ الْعِمَامَةَ
Azt mondta nekünk [Ahmad bin Salih], azt mondta nekünk [Ibnu Wahb], azt mondta nekünk [Muawiyah bin Salih]-nak [Abdul Aziz bin Muslim]-tól, [Abu Ma'qil-től], [Anas bin Malik-tól], azt mondta: Egyszer láttam, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam mosakodást végzett qithriyah turbánt viselve, kinyújtotta a kezét a turbánja alól, majd megdörzsölte a feje elejét anélkül, hogy levette volna a turbánt.
Imam Abu Dawud : 127
حَدَّثَنَا قُتَيْبَةُ بْنُ سَعِيدٍ حَدَّثَنَا ابْنُ لَهِيعَةَ عَنْ يَزِيدَ بْنِ عَمْرٍو عَنْ أَبِي عَبْدِ الرَّحْمَنِ الْحُبُلِيِّ عَنْ الْمُسْتَوْرِدِ بْنِ شَدَّادٍ قَالَرَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ إِذَا تَوَضَّأَ يَدْلُكُ أَصَابِعَ رِجْلَيْهِ بِخِنْصَرِهِ
[Qutaibah bin Said] azt mondta nekünk [Ibnu Lahi'ah]-nak [Yazid bin Amru-tól] [Abu Abdirrahman Al Hubuliy-tól] [Al-Mustaurid bin Syaddad-tól] azt mondta: Egyszer láttam, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam mosakodás közben mindkét lábujját a kisujjával dörzsölgette.
Imam Abu Dawud : 128
حَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ صَالِحٍ حَدَّثَنَا عَبْدُ اللَّهِ بْنُ وَهْبٍ أَخْبَرَنِي يُونُسُ بْنُ يَزِيدَ عَنْ ابْنِ شِهَابٍ حَدَّثَنِي عَبَّادُ بْنُ زِيَادٍ أَنَّ عُرْوَةَ بْنَ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَ أَخْبَرَهُ أَنَّهُ سَمِعَ أَبَاهُ الْمُغِيرَةَ يَقُولُعَدَلَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ وَأَنَا مَعَهُ فِي غَزْوَةِ تَبُوكَ قَبْلَ الْفَجْرِ فَعَدَلْتُ مَعَهُ فَأَنَاخَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَتَبَرَّزَ ثُمَّ جَاءَ فَسَكَبْتُ عَلَى يَدِهِ مِنْ الْإِدَاوَةِ فَغَسَلَ كَفَّيْهِ ثُمَّ غَسَلَ وَجْهَهُ ثُمَّ حَسَرَ عَنْ ذِرَاعَيْهِ فَضَاقَ كُمَّا جُبَّتِهِ فَأَدْخَلَ يَدَيْهِ فَأَخْرَجَهُمَا مِنْ تَحْتِ الْجُبَّةِ فَغَسَلَهُمَا إِلَى الْمِرْفَقِ وَمَسَحَ بِرَأْسِهِ ثُمَّ تَوَضَّأَ عَلَى خُفَّيْهِ ثُمَّ رَكِبَ فَأَقْبَلْنَا نَسِيرُ حَتَّى نَجِدَ النَّاسَ فِي الصَّلَاةِ قَدْ قَدَّمُوا عَبْدَ الرَّحْمَنِ بْنَ عَوْفٍ فَصَلَّى بِهِمْ حِينَ كَانَ وَقْتُ الصَّلَاةِ وَوَجَدْنَا عَبْدُ الرَّحْمَنِ وَقَدْ رَكَعَ بِهِمْ رَكْعَةً مِنْ صَلَاةِ الْفَجْرِ فَقَامَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَصَفَّ مَعَ الْمُسْلِمِينَ فَصَلَّى وَرَاءَ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ عَوْفٍ الرَّكْعَةَ الثَّانِيَةَ ثُمَّ سَلَّمَ عَبْدُ الرَّحْمَنِ فَقَامَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي صَلَاتِهِ فَفَزِعَ الْمُسْلِمُونَ فَأَكْثَرُوا التَّسْبِيحَ لِأَنَّهُمْ سَبَقُوا النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ بِالصَّلَاةِ فَلَمَّا سَلَّمَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ لَهُمْ قَدْ أَصَبْتُمْ أَوْ قَدْ أَحْسَنْتُمْ
[Ahmad bin Szálih] elmondta nekünk, [Abdullah bin Vahb] elmondta nekünk, [Yunus bin Yazid] pedig [Ibn Shihabtól] azt mondta nekem ['Abbad bin Ziyad], hogy ['Urwah bin Al-Mughirah bin Syu'bah] elmondta neki, hogy egyszer hallotta [apját, Al-Mughirah-t] ezt mondani: A tabukhi csata során, hajnal előtt, Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egyszer letért társai útjáról, ezért én is letértem az útról, hogy elkísérjem. Ekkor a Próféta (sawallaahu alaihi wasallam) beindította a járművét, majd kiürítette a székét. Amikor végzett, vizet öntöttem a kezébe az edényből. Megmosta a tenyerét, majd megmosta az arcát. Ezután felhajtotta köntösének két ujját, amelyek nyitva voltak és szorosnak érződtek, ezért visszahúzta őket, majd kivette a köntös alól, ezután megmosta a kezét könyökig, megtörölte a fejét, majd megtörölte a khufja tetejét. Ezután beszállt a járműbe, és folytattuk utunkat, amíg imádkozó embereket – barátokat – nem találtunk. Abdurrahman bin Aufot nevezték ki imámnak, imádkozott velük az idő elején, és azt tapasztaltuk, hogy Abdurrahman bin Auf már elvégzett velük egy fajr-imát. Így hát Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam eljött, belépett a safba a muszlimokkal, és Abdurrahman bin Auf mögött imádkozott a második rakáért. Miután Abdurrahman üdvözölte, a Próféta (béke legyen vele) felállt, hogy befejezze az imát. A muszlimok hirtelen megdöbbentek, majd sokan közülük felolvasták: „Subhaanallah”, mert megelőzték a Prófétát (béke legyen vele) az imában. Miután Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam üdvözölte őt, így szólt hozzájuk: „Helyes, amit tesztek”, vagy „Jó, amit tesztek”.
Imam Abu Dawud : 129
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا يَحْيَى يَعْنِي ابْنَ سَعِيدٍ ح و حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا الْمُعْتَمِرُ عَنْ التَّيْمِيِّ حَدَّثَنَا بَكْرٌ عَنْ الْحَسَنِ عَنْ ابْنِ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَ عَنْ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ تَوَضَّأَ وَمَسَحَ نَاصِيَتَهُ وَذَكَرَ فَوْقَ الْعِمَامَةِقَالَ عَنْ الْمُعْتَمِرِ سَمِعْتُ أَبِي يُحَدِّثُ عَنْ بَكْرِ بْنِ عَبْدِ اللَّهِ عَنْ الْحَسَنِ عَنْ ابْنِ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَ عَنْ الْمُغِيرَةِ أَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَانَ يَمْسَحُ عَلَى الْخُفَّيْنِ وَعَلَى نَاصِيَتِهِ وَعَلَى عِمَامَتِهِ قَالَ بَكْرٌ وَقَدْ سَمِعْتُهُ مِنِ ابْنِ الْمُغِيرَةِ
[Musaddad] elmondta nekünk [Yahya bin Said] az Al Hadíszt. És azt is elmondták nekünk, hogy [Musaddad] elmondta nekünk [Al-Mu'tamir] [At-Taimi-tól], elmondta nekünk [Bakr] [Al Hasan-tól] [Ibnu Al-Mughirah bin Syu'bah-tól] [Al-Mughirah bin Syu'bah-tól], hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) megmosakodott és megtörölte a feje tetejét. Mughirah pedig megemlítette, hogy a turbánjába törölte meg. Azt mondta [Al-Mu'tamirtól]: Hallottam [apámtól] egy hadíszt [Bakr bin Abdullahtól], [Al Hasantól], [Ibnu Al-Mughirah bin Syu'bahtól], [Al-Mughirahtól], hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) letörölte a két feje tetejét, a koronája tetejét és a turbánja tetejét. Bakr azt mondta: Bizony, hallottam Ibn Al-Mughirahtól.
Imam Abu Dawud : 130
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ حَدَّثَنَا عِيسَى بْنُ يُونُسَ حَدَّثَنِي أَبِي عَنْ الشَّعْبِيِّ قَالَ سَمِعْتُ عُرْوَةَ بْنَ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَ يَذْكُرُ عَنْ أَبِيهِ قَالَكُنَّا مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فِي رَكْبِهِ وَمَعِي إِدَاوَةٌ فَخَرَجَ لِحَاجَتِهِ ثُمَّ أَقْبَلَ فَتَلَقَّيْتُهُ بِالْإِدَاوَةِ فَأَفْرَغْتُ عَلَيْهِ فَغَسَلَ كَفَّيْهِ وَوَجْهَهُ ثُمَّ أَرَادَ أَنْ يُخْرِجَ ذِرَاعَيْهِ وَعَلَيْهِ جُبَّةٌ مِنْ صُوفٍ مِنْ جِبَابِ الرُّومِ ضَيِّقَةُ الْكُمَّيْنِ فَضَاقَتْ فَادَّرَعَهُمَا ادِّرَاعًا ثُمَّ أَهْوَيْتُ إِلَى الْخُفَّيْنِ لِأَنْزَعَهُمَا فَقَالَ لِي دَعْ الْخُفَّيْنِ فَإِنِّي أَدْخَلْتُ الْقَدَمَيْنِ الْخُفَّيْنِ وَهُمَا طَاهِرَتَانِ فَمَسَحَ عَلَيْهِمَاقَالَ أَبِي قَالَ الشَّعْبِيُّ شَهِدَ لِي عُرْوَةُ عَلَى أَبِيهِ وَشَهِدَ أَبُوهُ عَلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ حَدَّثَنَا هُدْبَةُ بْنُ خَالِدٍ حَدَّثَنَا هَمَّامٌ عَنْ قَتَادَةَ عَنْ الْحَسَنِ وَعَنْ زُرَارَةَ بْنِ أَوْفَى أَنَّ الْمُغِيرَةَ بْنَ شُعْبَةَ قَالَ تَخَلَّفَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَذَكَرَ هَذِهِ الْقِصَّةَ قَالَ فَأَتَيْنَا النَّاسَ وَعَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنُ عَوْفٍ يُصَلِّ بِهِمْ الصُّبْحَ فَلَمَّا رَأَى النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَرَادَ أَنْ يَتَأَخَّرَ فَأَوْمَأَ إِلَيْهِ أَنْ يَمْضِيَ قَالَ فَصَلَّيْتُ أَنَا وَالنَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ خَلْفَهُ رَكْعَةً فَلَمَّا سَلَّمَ قَامَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَصَلَّى الرَّكْعَةَ الَّتِي سُبِقَ بِهَا وَلَمْ يَزِدْ عَلَيْهَا قَالَ أَبُو دَاوُد أَبُو سَعِيدٍ الْخُدْرِيُّ وَابْنُ الزُّبَيْرِ وَابْنُ عُمَرَ يَقُولُونَ مَنْ أَدْرَكَ الْفَرْدَ مِنْ الصَّلَاةِ عَلَيْهِ سَجْدَتَا السَّهْوِ
[Musaddad] elmondta nekünk, [Isa bin Yunus] elmondta nekem [apámnak] [Ash-Sha'biból], azt mondta; Egyszer hallottam [Urwah bin Al-Mughirah bin Syu'bah-t] beszélni [apjától], azt mondta: Egyszer Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam-mal voltunk egy csoportban, és én hoztam a vizes edényt. Aztán elment könnyíteni magán. Amikor megjött, találkoztam vele, miközben a vizes edényt hozta. Kitöltöttem neki a vizet, majd megmosta a tenyerét és az arcát. Aztán éppen ki akarta venni a két karját, miközben egy keskeny ujjú római gyapjúruhát viselt, ezért elengedte mindkét karját. Ezután lenéztem a két khufjára, hogy levegyem őket. Azt mondta nekem: „Hagyd békén a két khufot, mert beletettem a lábam a két khufba, amikor mindketten tiszták voltak, ő csak a két khuf tetejét dörzsölte meg.” Apám azt mondta: Ash-Sha'bi azt mondta: „Urwah tanúskodott nekem az apjáról, és az apja tanúskodott Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallamról, aki elmondta nekünk [Hubdah bin Khalid] azt mondta nekünk [Hammam]-nak [Qatadah-tól] [Al Hasan-tól] [Zurarah bin Aufa-tól], hogy [Al-Mughirah bin Shu'bah] azt mondta: Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam egyszer késett..., akkor megemlítette ezt a történetet, mondta; Aztán odamentünk az emberekhez, és kiderült, hogy Abdurrahman bin 'Auf velük imádkozta a Fajrt. Amikor Abdurrahman meglátta Sallallahu Alaihi Wasallam Prófétát, már éppen hátralépett volna, de intett neki, hogy folytassa az imáját. Azt mondja: Így hát én és a Próféta, Szallallahu Alaihi Wasallam egy rakát imádkoztunk Abdurrahman mögött, amikor üdvözölte őt, a Próféta, Szallallahu Alaihi Wasallam felállt, hogy elmondja a félbehagyott imát, és nem tett hozzá semmit. Abu Dawud azt mondta; Abu Said Al-Khudri, Ibn Az-Zubair és Ibn Umar azt mondták, hogy aki egyedül imádkozik – miután az imámmal volt –, annak le kell borulnia a feledékenység jeleként.
Imam Abu Dawud : 131
حَدَّثَنَا عُبَيْدُ اللَّهِ بْنُ مُعَاذٍ حَدَّثَنَا أَبِي حَدَّثَنَا شُعْبَةُ عَنْ أَبِي بَكْرٍ يَعْنِي ابْنَ حَفْصِ بْنِ عُمَرَ بْنِ سَعْدٍ سَمِعَ أَبَا عَبْدِ اللَّهِ عَنْ أَبِي عَبْدِ الرَّحْمَنِ السُّلَمِيِّأَنَّهُ شَهِدَ عَبْدَ الرَّحْمَنِ بْنَ عَوْفٍ يَسْأَلُ بِلَالًا عَنْ وُضُوءِ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَقَالَ كَانَ يَخْرُجُ يَقْضِي حَاجَتَهُ فَآتِيهِ بِالْمَاءِ فَيَتَوَضَّأُ وَيَمْسَحُ عَلَى عِمَامَتِهِ وَمُوقَيْهِقَالَ أَبُو دَاوُد هُوَ أَبُو عَبْدِ اللَّهِ مَوْلَى بَنِي تَيْمِ بْنِ مُرَّةَ
[Ubaidullah bin Mu'adz] azt mondta nekünk, hogy [apám] azt mondta nekünk [Syu'bah]-nak [Abu Bakr bin Hafsh bin Umar bin Sa'd-tól], hogy hallotta [Abu Abdillahot] [Abu Abdirrahman As-Sulami-tól], hogy egyszer látta, amint Abdurrahman bin 'Auf megkérdezte [Bilált] Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam mosakodásáról, mire Bilal azt mondta: Egyszer kiment székelni, aztán hoztam neki vizet, majd megmosdatta magát, és megtörölte a turbánját és a két cipőjét. Abu Dawud azt mondta: Ő Abu Abdillah, Bani Taim bin Murrah egykori szahaja.
Imam Abu Dawud : 132
حَدَّثَنَا عَلِيُّ بْنُ الْحُسَيْنِ الدِّرْهَمِيُّ حَدَّثَنَا ابْنُ دَاوُدَ عَنْ بُكَيْرِ بْنِ عَامِرٍ عَنْ أَبِي زُرْعَةَ بْنِ عَمْرِو بْنِ جَرِيرٍ أَنَّ جَرِيرًابَالَ ثُمَّ تَوَضَّأَ فَمَسَحَ عَلَى الْخُفَّيْنِ وَقَالَ مَا يَمْنَعُنِي أَنْ أَمْسَحَ وَقَدْ رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَمْسَحُ قَالُوا إِنَّمَا كَانَ ذَلِكَ قَبْلَ نُزُولِ الْمَائِدَةِ قَالَ مَا أَسْلَمْتُ إِلَّا بَعْدَ نُزُولِ الْمَائِدَةِ
Azt mondta nekünk [Ali bin Huszein Ad-Dirhami], hogy [Ibnu Dawud] [Bukair bin Amirtől] [Abu Zur'ah bin Amru bin Jarirtól] azt mondta, hogy [Jarir] egyszer vizelt, majd megmosakodott, majd megtörölte a khufja tetejét, és azt mondta: „Mi akadályoz meg abban, hogy letöröljem, még akkor is, ha láttam, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam megtörölte?” A társak azt mondták: „A két khuf letörlése a Ma'idah szúra versének kinyilatkoztatása előtt történt, ezért azt válaszolta: „Nem tértem át az iszlámra, csak a Ma'idah szúra kinyilatkoztatása után.”
Imam Abu Dawud : 133
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ وَأَحْمَدُ بْنُ أَبِي شُعَيْبٍ الْحَرَّانِيُّ قَالَا حَدَّثَنَا وَكِيعٌ حَدَّثَنَا دَلْهَمُ بْنُ صَالِحٍ عَنْ حُجَيْرِ بْنِ عَبْدِ اللَّهِ عَنْ ابْنِ بُرَيْدَةَ عَنْ أَبِيهِأَنَّ النَّجَاشِيَّ أَهْدَى إِلَى رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ خُفَّيْنِ أَسْوَدَيْنِ سَاذَجَيْنِ فَلَبِسَهُمَا ثُمَّ تَوَضَّأَ وَمَسَحَ عَلَيْهِمَاقَالَ مُسَدَّدٌ عَنْ دَلْهَمِ بْنِ صَالِحٍ قَالَ أَبُو دَاوُد هَذَا مِمَّا تَفَرَّدَ بِهِ أَهْلُ الْبَصْرَةِ
[Musaddad] és [Ahmad bin Syu'aib Al Harrani] azt mondták nekünk: Azt mondták nekünk, [Waki'] azt mondta nekünk, [Dalham bin Salih], [Hujair bin Abdullah], [Ibnu Buraidah], [az apjától], hogy Najasyi királya egyszer adott Allah küldöttének, Sallallahu Alaihi Wasallamnak egy pár sima fekete cipőt, aki felvette azokat, majd megmosdatta magát, és megtörölte mindkettő tetejét. Musaddad azt mondta; Dalham bin Salih-tól. Abu Dawud azt mondta: Ez magában foglalja azokat a hadíszokat is, amelyeket csak Basra lakosai meséltek el.
Imam Abu Dawud : 134
حَدَّثَنَا أَحْمَدُ بْنُ يُونُسَ حَدَّثَنَا ابْنُ حَيٍّ هُوَ الْحَسَنُ بْنُ صَالِحٍ عَنْ بُكَيْرِ بْنِ عَامِرٍ الْبَجَلِيِّ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ أَبِي نُعْمٍ عَنْ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مَسَحَ عَلَى الْخُفَّيْنِ فَقُلْتُ يَا رَسُولَ اللَّهِ أَنَسِيتَ قَالَ بَلْ أَنْتَ نَسِيتَ بِهَذَا أَمَرَنِي رَبِّي عَزَّ وَجَلَّ
Azt mondták nekünk, hogy [Ahmad bin Junusz] azt mondta nekünk [Ibn Hajjnak, nevezetesen Al Haszan bin Szálihnak] [Bukair bin Amir Al-Bajalitól] [Abdurrahman bin Abu Nu'mtól] [Al-Mughirah bin Syu'bahtól], hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) egyszer letörölte a khuf tetejét – mosakodás közben –, ezért azt mondtam: Ó, Allah Küldötte, elfelejtetted? Azt válaszolta: „Még ti is, akik elfelejtettétek, ezt parancsolta nekem Rabbám, Azza wa Jalla.”
Imam Abu Dawud : 135
حَدَّثَنَا حَفْصُ بْنُ عُمَرَ حَدَّثَنَا شُعْبَةُ عَنْ الْحَكَمِ وَحَمَّادٌ عَنْ إِبْرَاهِيمَ عَنْ أَبِي عَبْدِ اللَّهِ الْجَدَلِيِّ عَنْ خُزَيْمَةَ بْنِ ثَابِتٍعَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ قَالَ الْمَسْحُ عَلَى الْخُفَّيْنِ لِلْمُسَافِرِ ثَلَاثَةُ أَيَّامٍ وَلِلْمُقِيمِ يَوْمٌ وَلَيْلَةٌقَالَ أَبُو دَاوُد رَوَاهُ مَنْصُورُ بْنُ الْمُعْتَمِرِ عَنْ إِبْرَاهِيمَ التَّيْمِيِّ بِإِسْنَادِهِ قَالَ فِيهِ وَلَوْ اسْتَزَدْنَاهُ لَزَادَنَا
[Hafsh bin Umar] elmondta nekünk [szü'bát] [Al Hakkamtól] és [Hammadtól] [Ibrahimtól] [Abu Abdillah Al-Jadalitól] [Khuzaiman bin Thabittól] a Prófétától (béke legyen vele) azt mondta: „Egy pár khuf törlése egy utazónak három napig tart, és egy tartózkodónak egy nap és egy éjszaka.” Abu Dawud azt mondta: „[Mansur bin Al-Mu'tamir] narrálta [Ibrahim At-Taimi]-től a sanadjával, megemlítette neki: „És ha többet kérünk tőle, biztosan ad nekünk további időt.”
Imam Abu Dawud : 136
حَدَّثَنَا يَحْيَى بْنُ مَعِينٍ حَدَّثَنَا عَمْرُو بْنُ الرَّبِيعِ بْنِ طَارِقٍ أَخْبَرَنَا يَحْيَى بْنُ أَيُّوبَ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ رَزِينٍ عَنْ مُحَمَّدِ بْنِ يَزِيدَ عَنْ أَيُّوبَ بْنِ قَطَنٍ عَنْ أُبَيِّ بْنِ عِمَارَةَقَالَ يَحْيَى بْنُ أَيُّوبَ وَكَانَ قَدْ صَلَّى مَعَ رَسُولِ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ لِلْقِبْلَتَيْنِ أَنَّهُ قَالَ يَا رَسُولَ اللَّهِ أَمْسَحُ عَلَى الْخُفَّيْنِ قَالَ نَعَمْ قَالَ يَوْمًا قَالَ يَوْمًا قَالَ وَيَوْمَيْنِ قَالَ وَيَوْمَيْنِ قَالَ وَثَلَاثَةً قَالَ نَعَمْ وَمَا شِئْتَقَالَ أَبُو دَاوُد رَوَاهُ ابْنُ أَبِي مَرْيَمَ الْمِصْرِيُّ عَنْ يَحْيَى بْنِ أَيُّوبَ عَنْ عَبْدِ الرَّحْمَنِ بْنِ رَزِينٍ عَنْ مُحَمَّدِ بْنِ يَزِيدَ بْنِ أَبِي زِيَادٍ عَنْ عُبَادَةَ بْنِ نُسِيٍّ عَنْ أُبَيِّ بْنِ عِمَارَةَ قَالَ فِيهِ حَتَّى بَلَغَ سَبْعًا قَالَ رَسُولُ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ نَعَمْ وَمَا بَدَا لَكَ قَالَ أَبُو دَاوُد وَقَدْ اخْتُلِفَ فِي إِسْنَادِهِ وَلَيْسَ هُوَ بِالْقَوِيِّ وَرَوَاهُ ابْنُ أَبِي مَرْيَمَ وَيَحْيَى بْنُ إِسْحَقَ السَّيْلَحِينِيُّ عَنْ يَحْيَى بْنِ أَيَّوبَ وَقَدْ اخْتُلِفَ فِي إِسْنَادِهِ
[Yahya bin Ma'in] azt mondta nekünk, [Amru bin Ar-Rabi' bin Tariq] azt mondta nekünk, [Yahya bin Ayyub], [Abdurrahman bin Razintól], [Muhammad bin Yazidtól], [Ayyub bin Qathantól], [Ubay bin 'Imarahtól], azt mondta, Yahya bin Ayyub, ő az a személy, aki egyszer a Prófétával (sallallaahu alaihi wasallam) imádkozott mindkét Kibla felé fordulva, és azt mondta: Ó, Allah Küldötte, letörölhetem mindkét kiblát? Azt válaszolta: „Igen”. Újra megkérdezte: „Egy nap?” Azt válaszolta: „Igen, egy nap”. Újra megkérdezte: „Két nap?” Azt válaszolta: „Igen, két nap”. Újra megkérdezte: „Három nap?” Azt válaszolta: „Igen, ahogy tetszik!” Abu Dawud azt mondta: Ezt a hadíszt [Ibnu Abi Maryam Al-Mishri] mesélte el [Yahya bin Ayyubtól], [Abdurrahman bin Razintól], [Muhammad bin Yazid bin Abi Ziyadtól], [Ubadah bin Nusiytól], [Ubay bin Immarahtól], ezt mondta benne; Amíg meg nem említették a hetes számot, és Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam azt válaszolta: „Igen, ahogy kívánod.” Abu Dawud azt mondta: Ennek a hadísznak az isnádját vitatták, és ez a hadísz nem erős, és [Ibn Abi Maryam] és [Yahya bin Ishak As-Sailahini] is mesélte el [Yahya bin Ayyubtól], és az isnádot is vitatják.
Imam Abu Dawud : 137
حَدَّثَنَا عُثْمَانُ بْنُ أَبِي شَيْبَةَ عَنْ وَكِيعٍ عَنْ سُفْيَانَ الثَّوْرِيِّ عَنْ أَبِي قَيْسٍ الْأَوْدِيِّ هُوَ عَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنُ ثَرْوَانَ عَنْ هُزَيْلِ بْنِ شُرَحْبِيلَ عَنْ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ تَوَضَّأَ وَمَسَحَ عَلَى الْجَوْرَبَيْنِ وَالنَّعْلَيْنِقَالَ أَبُو دَاوُد كَانَ عَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنُ مَهْدِيٍّ لَا يُحَدِّثُ بِهَذَا الْحَدِيثِ لِأَنَّ الْمَعْرُوفَ عَنْ الْمُغِيرَةِ أَنَّ النَّبِيَّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ مَسَحَ عَلَى الْخُفَّيْنِ قَالَ أَبُو دَاوُد وَرُوِيَ هَذَا أَيْضًا عَنْ أَبِي مُوسَى الْأَشْعَرِيِّ عَنْ النَّبِيِّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَنَّهُ مَسَحَ عَلَى الْجَوْرَبَيْنِ وَلَيْسَ بِالْمُتَّصِلِ وَلَا بِالْقَوِيِّ قَالَ أَبُو دَاوُد وَمَسَحَ عَلَى الْجَوْرَبَيْنِ عَلِيُّ بْنُ أَبِي طَالِبٍ وَابْنُ مَسْعُودٍ وَالْبَرَاءُ بْنُ عَازِبٍ وَأَنَسُ بْنُ مَالِكٍ وَأَبُو أُمَامَةَ وَسَهْلُ بْنُ سَعْدٍ وَعَمْرُو بْنُ حُرَيْثٍ وَرُوِيَ ذَلِكَ عَنْ عُمَرَ بْنِ الْخَطَّابِ وَابْنِ عَبَّاسٍ
[Uthman bin Abu Syaibah] mesélte nekünk [Waki']-tól, [Sufyan Ats-Tsauri]-tól, [Abu Qais Al Audi]-tól, nevezetesen Abdurrahman bin Tsarwan]-tól, [Huzail bin Syurahbil]-től, [Al-Mughirah bin Syu'bah-tól], hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam megmosakodott és megtörölte két zoknija és szandálja tetejét. Abu Dawud azt mondta: Abdurrahman bin Mahdi nem mondta el ezt a hadíszt, mert Mughirah-tól tudták, hogy a Próféta (béke legyen vele) megdörzsölte a két khuf' tetejét. Abu Dawud azt mondta: És ezt Abu Musa Al Asy'ari is elbeszélte Sallallahu Alaihi Wasallam Prófétától, hogy mindkét zoknija tetejét megtörölte. Ez a hadísz azonban nem folyamatos és nem erős. Abu Dawud azt mondta: A zoknijuk tetejét megtörölgető társak Ali ibn Abi Talib, Ibn Mas'ud, Al-Bara` ibn 'Azib, Anas ibn Malik, Abu Umamah, Sahl ibn Sa'd és Amr ibn Huraith voltak. Ezt Umar ibn Al-Khattab és Ibn Abbas is elbeszélte.
Imam Abu Dawud : 138
حَدَّثَنَا مُسَدَّدٌ وَعَبَّادُ بْنُ مُوسَى قَالَا حَدَّثَنَا هُشَيْمٌ عَنْ يَعْلَى بْنِ عَطَاءٍ عَنْ أَبِيهِ قَالَ عَبَّادٌ قَالَ أَخْبَرَنِي أَوْسُ بْنُ أَبِي أَوْسٍ الثَّقَفِيُّأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ تَوَضَّأَ وَمَسَحَ عَلَى نَعْلَيْهِ وَقَدَمَيْهِ وَقَالَ عَبَّادٌ رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ أَتَى كِظَامَةَ قَوْمٍ يَعْنِي الْمِيضَأَةَ وَلَمْ يَذْكُرْ مُسَدَّدٌ الْمِيضَأَةَ وَالْكِظَامَةَ ثُمَّ اتَّفَقَا فَتَوَضَّأَ وَمَسَحَ عَلَى نَعْلَيْهِ وَقَدَمَيْهِ
[Musaddad] és ['Abbad bin Musa] elmondták nekünk, mondták mindketten; [Husyaim] elmondta nekünk [Ya'la bin Atha]-tól [az apjától] - mondta 'Abbad -, aki tájékoztatott engem [Aus bin Abu Aus Ats-Tsaqafi], hogy Allah Küldötte (Allah békéje és áldása legyen vele) megmosdatott, és megtörölte a szandálját és a lábát. Abbad azt mondta: Egyszer láttam Allah Küldöttét (Allah békéje és áldása legyen vele), amint egy nép mosakodási helyére ment, de Musaddad nem említette a mosakodás helyét, aztán mindketten megegyeztek a kifejezésben; majd megmosdatott, és megtörölte a szandáljai tetejét és a lábát.
Imam Abu Dawud : 139
حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ الصَّبَّاحِ الْبَزَّازُ حَدَّثَنَا عَبْدُ الرَّحْمَنِ بْنُ أَبِي الزِّنَادِ قَالَ ذَكَرَهُ أَبِي عَنْ عُرْوَةَ بْنِ الزُّبَيْرِ عَنْ الْمُغِيرَةِ بْنِ شُعْبَةَأَنَّ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ كَانَ يَمْسَحُ عَلَى الْخُفَّيْنِو قَالَ غَيْرُ مُحَمَّدٍ عَلَى ظَهْرِ الْخُفَّيْنِ
Elmondta nekünk [Muhammad bin Ash-Shabbah Al-Bazzaz] elmondta nekünk [Abdurrahman bin Abu Az-Zinad], azt mondta; [Apám] említette [Urwah bin Az-Zubair] az [Al-Mughirah bin Syu'bah-tól], hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam mindkét khuf-ot letörölte. Eközben Mohamed említésén kívül; Megdörzsölte mindkét khuf tetejét.
Imam Abu Dawud : 140
حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ الْعَلَاءِ حَدَّثَنَا حَفْصٌ يَعْنِي ابْنَ غِيَاثٍ عَنْ الْأَعْمَشِ عَنْ أَبِي إِسْحَقَ عَنْ عَبْدِ خَيْرٍ عَنْ عَلِيٍّ رَضِيَ اللَّهُ عَنْهُ قَالَلَوْ كَانَ الدِّينُ بِالرَّأْيِ لَكَانَ أَسْفَلُ الْخُفِّ أَوْلَى بِالْمَسْحِ مِنْ أَعْلَاهُ وَقَدْ رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَمْسَحُ عَلَى ظَاهِرِ خُفَّيْهِحَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ رَافِعٍ حَدَّثَنَا يَحْيَى بْنُ آدَمَ قَالَ حَدَّثَنَا يَزِيدُ بْنُ عَبْدِ الْعَزِيزِ عَنْ الْأَعْمَشِ بِإِسْنَادِهِ بِهَذَا الْحَدِيثِ قَالَ مَا كُنْتُ أَرَى بَاطِنَ الْقَدَمَيْنِ إِلَّا أَحَقَّ بِالْغَسْلِ حَتَّى رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَمْسَحُ عَلَى ظَهْرِ خُفَّيْهِ حَدَّثَنَا مُحَمَّدُ بْنُ الْعَلَاءِ حَدَّثَنَا حَفْصُ بْنُ غِيَاثٍ عَنْ الْأَعْمَشِ بِهَذَا الْحَدِيثِ قَالَ لَوْ كَانَ الدِّينُ بِالرَّأْيِ لَكَانَ بَاطِنُ الْقَدَمَيْنِ أَحَقَّ بِالْمَسْحِ مِنْ ظَاهِرِهِمَا وَقَدْ مَسَحَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ عَلَى ظَهْرِ خُفَّيْهِ وَرَوَاهُ وَكِيعٌ عَنْ الْأَعْمَشِ بِإِسْنَادِهِ قَالَ كُنْتُ أَرَى أَنَّ بَاطِنَ الْقَدَمَيْنِ أَحَقُّ بِالْمَسْحِ مِنْ ظَاهِرِهِمَا حَتَّى رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَمْسَحُ عَلَى ظَاهِرِهِمَا قَالَ وَكِيعٌ يَعْنِي الْخُفَّيْنِ وَرَوَاهُ عِيسَى بْنُ يُونُسَ عَنْ الْأَعْمَشِ كَمَا رَوَاهُ وَكِيعٌ وَرَوَاهُ أَبُو السَّوْدَاءِ عَنْ ابْنِ عَبْدِ خَيْرٍ عَنْ أَبِيهِ قَالَ رَأَيْتُ عَلِيًّا تَوَضَّأَ فَغَسَلَ ظَاهِرَ قَدَمَيْهِ وَقَالَ لَوْلَا أَنِّي رَأَيْتُ رَسُولَ اللَّهِ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ يَفْعَلُهُ وَسَاقَ الْحَدِيثَ
Azt mondták nekünk [Muhammad bin Al-'Ala], hogy [Hafsh bin Ghiyats] [Al Amashtól], [Abu Ishaqtól], ['Abdu Khairtól], [Ali Radliallahu Anhutól] azt mondta: Ha a vallás - az iszlám - az elme eredményén alapulna, a cipő talpa jobban megérdemelné a letörlést, mint a teteje, és valóban láttam Allah Küldöttét (saws) a cipője tetejét törölni. Azt mondták nekünk [Muhammad bin Rafi'], hogy [Yahya bin Adam] azt mondta: Azt mondták nekünk [Yazid bin Abdul Aziz] [Al Amashtól] az isnádjával, ezzel a hadísszal, ő -Ali- azt mondta: Soha nem képzeltem, kivéve azt a részt, hogy a talpak jobban megérdemlik a lemosást, amíg meg nem láttam Allah Küldöttét (saws) a cipője tetejét törölni. [Mohamed bin Al-'Ala`] ezt a hadíszt mesélte el nekünk [Hafsh bin Ghiyats] az [Al-Amashból], ő -Ali- azt mondta: Ha a vallás - az iszlám - az elme eredményén alapulna, akkor a lábfejek belseje jobban megérdemelné a letörlést, mint a tetejük. És valóban, a Próféta (béke legyen vele) megtörölte két lába tetejét. És [Waki'] azt mesélte el [Al-Amashból] az isnádjával, ő -Ali- azt mondta: Azt gondoltam, hogy a lábfejek alja jobban megérdemli a letörlést, mint a tetejük, amíg meg nem láttam, hogy Allah Küldötte (béke legyen vele) a külső részüket törölgeti. Waki' azt mondta: Két lábfejre gondolt. És [Isa bin Yunus] elbeszélte [Al Amashból], ahogy Waki' elbeszélte, és [Abu As-Sauda`] elbeszélte [Ibn Abdi Khairból], [az apjától], és azt mondta: Egyszer láttam Alit mosakodást végezni, megmosta a talpa külső - felső - részét, és azt mondta: Ha nem láttam volna, hogy Rasulullah Sallallahu Alaihi Wasallam ezt teszi, akkor megemlítette a hadíszt.